Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat zárószavazása - Személyi ügy: - Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
322 információs társadalom stratégiája az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnál, az eközigazgatás fejlesztése az Igazságügyi Minisztériumban, az IERprojekt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál, de nincs egységes szemlél et, nincs összehangolt tervezés, nem készülnek hatástanulmányok, hogy melyik milyen hatással van a másikra. Természetesen fel lehet tenni az ősi kérdést: melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Azaz az infrastruktúrát fejlesszük vagy az igényt keletkeztető tartalmát, de az ilyen fontos program esetében szélesebb körültekintéssel kellene eljárni, hogy a törvény el ne vesszen a törvénygyárakban. Ezért hiányolom a törvény kommunikációját az érintettek felé. Ne felejtsük el, hogy a legfontosabb kört, a gazdaság ot érinti e törvény. Jelentőségét hasonlíthatnánk a gazdasági törvényekhez vagy a polgári törvénykönyv novelláris megváltoztatásához is. Ennek ellenére méltatlanul kevéssé kommunikálja a kormány, a minisztérium ezt a fontos jogszabályt. Ügyvédek, közjegyző k, gazdasági társaságok tulajdonosai és vezetői, multinacionális cégek vezetői, állampolgárok, cégbírósági ügyintézők, az ITszektor meghatározó képviselői szinte semmit sem tudnak a tervezetről, pedig életünkben, így gazdaságunkban jelent alapvető változá st. Jellemző, hogy még az Informatikai és Hírközlési Minisztérium honlapjáról sem lehet letölteni a tervezetet. Ennyit a közigazgatásról. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Tessék elmondani és legalább az érintettek körében is mertetni a törvény jelentőségét és hatását! Ha a gazdaságról beszélünk, akkor annak szereplőit indokolt lenne a jogszabály elfogadásába mélyebben bevonni. Tenni kellene ezt azért, mert az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló törvény a gazdaság fejlődését alapjaiban befolyásoló jogszabály lesz, mely korszerű elektronikus rendszer kiépítését célozza, és alapvető fontosságú a gazdaság szereplőinek. Ellenkező esetben a rendszer az elektronikus közbeszerzési re ndszer sorsára fog jutni. Áttekintve az elmúlt hónapok történéseit, megállapítható, hogy az államnak jelenleg nincs forrása az ilyen mélységű, több százezer ügyfelet feldolgozó, hiteles országos rendszer kiépítésére. Ha az Országgyűlés most megteremti a jo gszabályi kereteket, vizsgálni kell azt, hogyan lehet az ecégbíróság megvalósítása érdekében az érintett gazdasági szereplőket bevonni. Az igazságos közteherviselés érdekében azok fizessék a beruházást, illetve annak működési költségeit, akiknek érdeke eg y gyors, hiteles, pontos, naprakész rendszer. Az igazságosabb közteherviselés elve alapján az állami beruházás költségeit ahhoz a társadalmi csoporthoz kellene közelíteni, akik az állami szolgáltatás fejlesztésében érdekeltek, ugyanakkor tehermentesíteni a z abból hasznot nem húzó csoportot. A még mindig a Gazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium szobáiban engedélyezésre váró és ezért keringő PPP, azaz a public private partner beruházási modell alkalmazásával a jogszabálynak lehetővé kell tenni, hogy részben vagy egészben a magántőke valósítsa meg a mindenki által elérhető, országos hiteles rendszert. Megfelelő gazdasági megtérülési számítások elvégzésével modellezhető, hogy a jelenleg is magas igazgatási szolgáltatási díjból az állam, a megvalósító ho gyan részesedjen. Így tervezhetővé, számon kérhetővé válik a rendszer megvalósítása, a szűkös jövő évi költségvetési pénzeszközök pedig más fontos beruházásokra használhatóak fel. Ismerve azt, hogy jövőre a kormány csak az európai uniós csatlakozással össz efüggő beruházásokra, azokon belül is nem az informatikára fog támogatást nyújtani, az ecégbíróság állami forrásból való megvalósítása, azt hiszem, csak vágyálom maradhat. A költségvetésnek az ITszektorra fordított prioritásai nem a gazdaság fejlesztésén ek irányába hatnak, így mindenképpen szükséges az érintettekkel való kommunikáció, a gazdaság szereplőinek bevonása a törvény elfogadása során, illetve a megfelelő végrehajtási rendeletek gyors kidolgozása és a finanszírozás nyitottá tétele. Összegzésül el mondhatom, hogy a törvényjavaslat az átlátható és a teljes körű cégnyilvántartás megteremtésére irányuló jogalkotás folytatásának tekinthető. Elősegíti a cégeljárás egyszerűsítését és
