Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉKES JÓZSEF, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3187 megfogalmazódó különböző módosítások által megkövetelt határidők betartásának. Ezt mondom azért is, hisz az Európai Unió környezetvédelmi, egészségvédelmi és fogyasztói bizottságában foglalok helyet én magam is, és tudom határozotta n, hogy számos olyan kérdéskört tárgyal most is az Európai Unió, ami az elkövetkezendő időszakban a különböző, eddig megállapított normák változásához, valamint határidőváltozásokhoz fog vezetni. Számos olyan dologgal, amit a miniszter úr is elmondott, én magam is maximálisan egyetértek és az MDF is egyetért, csak sajnos a finanszírozás oldaláról és azokból a visszásságokból próbálom leszűrni az eddigi következtetéseimet, amelyeket az elmúlt öt év folyamán én magam mint parlamenti képviselő is megtapasztal tam. Csodálatos dolog, hogy 2002ig az ország 56 százaléka csatorna szempontjából közművesítve lett. Csodálatos dolog, hogy 2008ig ennek a nagyságrendnek közel a 80 százalékát el kívánjuk érni, és 2010ig, azt lehet mondani, az ország teljes lefedettségét meg kívánjuk valósítani. Szomorúan tapasztalom, hogy forrásoldalról sajnos ez a következetes, ön által is felsorolt határidőbetartás nem fog tudni teljesülni. Szomorú vagyok azért is, hiszen a környezetvédelmi tárcánál látjuk, hogy 24 milliárd forint áll rendelkezésre a KAC fejezetnél, amely ugyan most már nem a környezetvédelmi tárcánál van, hanem - fogalmazzunk így - a Miniszterelnöki Hivatal gondozásában kerül majd adott esetben elvonásra, hisz ebben az évben is tapasztaltuk, a kormány egy egyszerű dön téssel fogta magát, a különböző tárcáktól összeadta a pénzt, és innentől fogva a kételyeim felmerülnek, hogy adott esetben az a csodálatos program, amelyet ebben a programban is megfogalmazunk, egyáltalán tude teljesülni. A másik ilyen kérdés, amit Orosz Sándor képviselőtársam is elmondott: bevezettük a környezetterhelési díjat, hiszen a tegnapi napon a parlament döntött a díj nagyságrendjéről, döntött arról is, hogy ha gazdasági társaságok beruháznak, akkor 50 százalékáig visszaigényelhetnek. Szeretném me gkérdezni, hogy azok a települések, azok az állampolgárok, akik elszenvedő alanyai a környezetterhelésnek, ebből a környezetterhelési díjból mennyit fognak visszakapni. Számomra az lett volna a tökéletes megfogalmazás, ha a környezetterhelési díj java rész e a környezetvédelmi tárca fennhatósága alá kerül, és valóban környezetvédelmi szempontú beruházásokra, adott esetben ott, ahol a terhek jelentkeznek, a károk elhárítására lehetett volna fordítani. Én is maximálisan egyetértek a természetvédelem, a tájvéde lem kérdésével, mert az anyagban csodálatosan ki van dolgozva. A prioritások esetében viszont nem találom meg azt a sort, azt a rangsort, ahová el kellene jutnunk. Bizonyos területeken, a hulladékgazdálkodás területén, a csatornázás területén meg van határ ozva, meddig kell eljutnunk bizonyos beruházási nagyságrendig, de például nincs megfogalmazva az, hogy környezetvédelem szempontjából a felszín alatti vizeink, gyógyvizeink, hévizeink gazdálkodásával mit kívánunk elérni. Nincs megfogalmazva. Azt lehet mond ani, hogy a világ egyik leggazdagabb gyógyvízforráslehetőségével rendelkezik Magyarország, tehát egyfajta prioritásként igenis meg kellene fogalmazni, hogy ennek a védelme, a kiterjesztése, hasznosítása környezetegészségügyi szempontból is mennyire fonto s az ország jövője szempontjából is. Nem találok benne például olyan dolgot, mint az agrárvízgazdálkodás. Ez is nagyon fontos kérdés, és főleg most, hogy ismerjük az Unió országjelentését, az emberben felmerül a kérdés, hogy az agrárvízgazdálkodás, agrárkörnyezetvédelem kérdésével tulajdonképpen ki is foglalkozik - ugye, államtitkár úr? Felmerülhet a kérdés, hogy a Belügyminisztérium, az FVM, a Környezetvédelmi Minisztérium - ki a gazdája ennek egyáltalán? Tehát ezeket a dolgokat is pontosan meg kellene fogalmazni ebben a nemzeti környezetvédelmi programban. Ugyanilyen kérdés Magyarország felszín alatti vizeinek kármentesítési programja. Megpróbáltam abból a kis füzetből az összes térképet egymásra rakni, és valóban rájönni, rádöbbenni, s másokat is rádöb benteni arra, hogy jelenleg Magyarország felszín alatti vizeivel hol tartunk, hogyan állunk,
