Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WEKLER FERENC (SZDSZ):
3081 helyzetű kistérség, de volt jól működő kistérség is, és jól működő települések is voltak, és azok is hozzáférhettek ezekhez a pluszpénzekhez, míg olya n megyék, például Nógrád, BácsKiskun, sorolhatnám… - mind a hetet föl lehet sorolni, mindenki tudja, hogy miről beszélek. Olyan faramuci helyzet alakult ki, hogy mondjuk, Kecskemét vagy Siófok városa vagy Kaposvár városa beletartozott a hátrányos helyzetű megyei körbe, és ezzel pluszforráshoz jutott, míg az Ormánság vagy más hátrányos helyzetű térségek nem kaptak pluszforrást, mert nem tartoztak a hátrányos helyzetű megye kategóriájába. Tehát örülök, hogy ez nem került be, viszont ehelyett egy pongyola sza bályozás került be a törvényjavaslatba, amely azt mondja, hogy felhatalmazást kap a kormány, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek és kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében adjon 8,7 milliárd forintot. Ezt nem tartom szerencsés megfogalmazá snak, mert olyan, hogy leghátrányosabb, nincs. Van olyan fölsorolás, hogy van 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség, akkor azt kell beírni, vagy vannak hátrányos helyzetű kistérségek, amelyek kitágítják a kört, és a szándékom az, hogy kitáguljon ez a kör. Mégpedig azt is megmondom, miért gondolom, hogy nem szerencsés, hogy megint lekorlátozzuk a pluszforrásokat csak 42 hátrányos helyzetű kistérségre. Éppen a napokban kaptam levelet egy Bács megyei kistérségből, ahol azt sérelmezi Jánoshalma kistérsége, hogy ők miért nem kerültek a 42 leghátrányosabb kistérség közé. A számok a következőt mutatják. A vele szomszédos bácsalmási kistérség komplex mutatója 2,47, míg a jánoshalmi kistérségé 2,58. Vagyis gyakorlatilag ugyanaz a probléma mindkét kistérségben, ugyana bban a megyében helyezkednek el, ugyanazok a munkanélküliségi, gazdasági problémák vannak, és azért, mert a mutatók alapján 1 tizedpont az eltérés a két kistérség között, az egyik hozzájut a többletforrásokhoz, a másiknak esélye sincs hozzájutni. Tehát azt javaslom, hogy mérlegeljék ezt a módosító javaslatomat, és kerüljön be ebbe a megfogalmazásba, hogy hátrányos helyzetű térség, és utána természetesen a kormány még mérlegelheti, hogy a konkrét szabályozás kapcsán hol húzza meg a határt. Mert azt természet esen én is fontosnak tartom, hogy a rossz helyzetben, hátrányos helyzetben lévő települések kiemelt támogatást kapjanak, legalábbis bizonyos területeken, és ez a terület a fejlesztés területe. Adtam be módosító javaslatot két alaphoz is, amely ugyan látszó lag számszaki, de a gyakorlatban nem azért adtam be. Mindkettő 9,5 milliárdos alap, az egyik a kistérségi alap, a másik pedig az EUs pályázatokhoz önerőt biztosító alap. Azért adtam be ezeket a módosító javaslatokat, hogy megnyíljanak ezek a helyek. A köv etkező két hétben, azt javaslom, közösen találjuk meg a legmegfelelőbb szabályozást ezeknek a felhasználására. Egyrészt, mert azt gondolom, az eddig elmondottakból az következik, hogy fontos az uniós pályázatokhoz való hozzájutás, de egy csomó településnek az is fontos lenne, hogy a hazai pályázatokhoz is hozzá tudjanak jutni, és nem biztos, hogy csak az uniós pályázatokat kell önerővel támogatni. Ezt nyilván modellezni kell, és végig kell gondolni, hogy vane ennek reális esélye. Én azt gondolom, hogy van, azt gondolom, hogy az uniós forrásokból különösen az a településkör, amelyet magam is képviselek, a kistelepülések, a gyengébb települések nem fognak tudni részesülni. A nagyobb településeknek meg, amelyek rendelkeznek saját önerővel, nem szükséges, hogy a központi költségvetés támogatást nyújtson az önerő kipótlásához. Tehát azt fogom javasolni a következő időszakban, hogy ezt nyissuk ki, és a hazai pályázatokhoz is teremtődjön önerő, természetesen korrekt szabályozással. Hasonló célból nyújtottam be, szi ntén látszólag 100 millió forintos növelést tartalmazó, módosító javaslatot a kistérségi fejlesztések és a kistérségi társulások ösztönözésére című alaphoz, amely 9,5 milliárd ebben a pillanatban. De itt is éppen az el nem végzett szabályozások és a kialak ulatlan kistérségi rendszer miatt azt javaslom, hogy a következő 12 hétben gondoljuk végig, hogy mire akarjuk fordítani ezt a pénzt. Részben egyetértek azzal, amit Sisák képviselő úr az előbb elmondott, és mások is, hogy nem biztos, hogy működésre kellene fordítani, de azért azt is szögezzük le, hogy ha komoly és
