Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 10 (105. szám) - Gusztos Péter (SZDSZ) - dr. Lévai Katalin tárca nélküli miniszterhez - “A valódi esélyekért?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
2959 következménye, hogy egészségi állapotuk lényegesen rosszabb, önszerveződésük és társadalmi érdekérvényesítő képességük jóval alacsonyabb szintű, mint a köztársasá g többi polgáráé. A hátrányos helyzetű családok gyermekei igen nehezen tudnak kitörni, hiszen hátterük miatt főként az iskolai előmenetelnél elmaradnak társaiktól. Problémáikat mélyíti a velük szemben megjelenő előítéletek sokasága. Meggyőződésünk szerint a lesújtó állapotok megváltoztatásában a kormánynak vezető szerepet kell vállalnia. Az állami, az önkormányzati és a magánintézményhálózat összefogására van szükség. Ám a probléma pusztán intézményi szintű kezelése nem orvosolja teljes egészében a kialaku lt helyzetet. Kézzelfogható eredmények a közvélemény megszólításával, tudatformálással érhetők el. A liberális párt által elérni kívánt célok megvalósításához szükséges programokat oly módon kell összehangolni, dinamizmussal megtölteni, hogy azok kellően h atékonyak és rugalmasak, az adott egyéni élethelyzetre alkalmazhatók legyenek. Ennek érdekében igényfelmérő, majd koordináló munkát kell végezni, mely lehetővé teszi a problémák egyéni szinten való megoldását. 2003. október 16án Debrecenben felavatták az Esély Háza Humán Szolgáltató Központot. Ez egy olyan típusú kezdeményezés a különböző szervezetek, intézmények közös cél érdekében történő összefogására, működési hatékonyságuk erősítésére, mely meglátásunk szerint mindenképpen folytatásra érdemes. Ismeret eim szerint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal programjai között szerepel egy országos esélyegyenlőségi hálózat kiépítése. Ezzel kapcsolatosak a kérdéseim is. Mikor és milyen formában kívánnak a jövőben hasonló központokat létrehozni? Milyen szerepet tölt be az intézmény az esélyegyenlőség megvalósulása terén? S még egy pillanat türelmet kérek, elnök úr; harmadszorra, de nem utolsósorban, ami talán a legfontosabb: milyen problémákkal kereshetik fel az állampolgárok az esélyházakat, milyen konkrét segítségre számíthatnak? Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter asszony válaszol. Parancsoljon, öné a szó. DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : (Mikrofon nélkül:) Köszönöm szép en, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Egy pillanat türelmet kérek, a kollégák mindjárt bekapcsolják a mikrofonját. A kártya be van dugva, miniszter asszony? DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter : Sikerült. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt K épviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, mert ez lehetőséget ad nekem arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést azokról a törekvésekről, amelyek eddig is történtek a nemzeti esélyegyenlőségi hálózat kiépítése terén. Ahogy a képviselő úr is említette, októb erben átadtuk Debrecenben az első esélyházat, amely egy komplex szolgáltató, szociális és mentális segítséget egyaránt nyújtó, civil szervezeti összefogásra épülő új intézmény. Ilyen házakat szeretnénk a következő időben átadni. Még ebben az évben átadásra kerül Budapesten egy krízisintervenciós központ, amely elsősorban azoknak nyújt védelmet, akik a családon belüli erőszak áldozataivá váltak, nőknek, gyerekeknek, időseknek egyaránt. Az idén még szeretnénk átadni egy olyan esélyházat vidéken, Kecskeméten, amely a debrecenihez hasonló módon működik, és egy kifejezetten a nők számára nyújtandó információs központot, egy úgynevezett nőházat. Nagyon lendületesen és dinamikusan megkezdtük azoknak az intézményeknek a kiépítését, amelyek - úgy hisszük - megerősíti k az állampolgári jogtudatot, nagyon fontos szerepet játszanak a különböző diszkriminációk kivédésében, különösképpen a nők, a fogyatékkal élők, a romák, az