Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagáló erőkben történő részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség NATO-parancsnoksági beosztást betöltő tagjainak a NATO által vezetett műveletekben történő részv... - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
2866 lényege, miben tér el az eddigi NATOakciók megalapozottságától, miben tér el az eddigi NATOakciók mögött álló szervezeti keretektől; illetve mi a Fidesz álláspontja a két országgyűlési határozati javaslatról, és milyen megoldási javaslatot tud mondani az ügy kibontakoztatása érdekében. Minek a következtében került elénk ez a két határozati javaslat? Mécs képv iselő úr is beszélt arról, hogy megváltozott körülöttünk a kül- és biztonságpolitikai helyzet a világban, de Európában is. Azt is tudjuk, hogy a nemzetközi terrorizmusnak nevezett világjelenség elleni küzdelem katonai eszközei egyre inkább felerősödtek. Eg yébként mintha mármár elfelejtenénk, hogy a terrorizmus elleni küzdelemnek ennél azért vannak hatékonyabb eszközei - a bűnüldözés, bűnmegelőzés, titkosszolgálati tevékenység erősítése, a kábítószerfogyasztás elleni küzdelem , de kétségtelen, hogy a kato nai eszközök felerősödtek a 2001. szeptember 11e utáni események kapcsán. És van egy nagyon furcsa érzés: az emberek számára nehezen érthető, de egyértelműen érzékelhető Európa és a világ napi politikai eseményei kapcsán egyfajta új világrend kialakulása, amely a NATO részéről 2002 őszén, a prágai csúcson - immár elfogadott döntésben is - úgy öltött testet, hogy aktívabb szerepre készül mint katonai szövetség, mint katonai politikai szövetség, és ezért létre kívánja hozni a NATO reagáló erőket, amelyek bev ethetősége nem aszerint működne, mint ahogy a NATO eddig fellépett a különböző érdekek és értékek mentén. Azaz nemcsak a tagországok által egyegy feladatra összeverbuvált katonai kontingens látná el a NATO érdekében és értékei mentén a feladatokat, hanem létrehoznának egy NATO reagáló erőt, amely NATOparancsnokság alatt, szükség esetén a nemzeti haderők felügyelete alól mintegy kivonva a felajánlott kontingenseket - ez Magyarország esetében 150 fő lenne , önállóan szervezi és irányítja a műveleti terület en a NATOcsapatok munkáját. És ennek klasszikusan lenne szárazföldi, haditengerészeti és légi ereje is. Minőségileg mást jelent a prágai csúcs után a NATO aktivitása, főként a NATO reagáló erők szándékolt létrehozásával, mint annak előtte volt. A másik ha tározati javaslat szinte ugyanezt jelenti, de nem felajánlott kontingens tekintetében, hanem egyéni katonák, katonatisztek tekintetében, akik most is különböző NATOparancsokságokon szolgálnak NATObeosztásokban. Az ő vezénylésükről szeretné a kormány lemo ndatni a parlament jogosítványait, kormányhatáskörbe vonni, hogy ezek a katonák a NATOműveletekben a NATO parancsnokságai által önállóan vezényelhetők legyenek, és ne kelljen alkalmazni a Magyar Köztársaság alkotmányának 19. § (3) bekezdése j) pontját, am ely jelen pillanatban minden esetben az Országgyűlés hatáskörébe adja a fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a fegyveres erők békefenntartásba n való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a fegyveres erők külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról szóló jogosítványait. Azaz, az előterjesztő államtitkár úr ezt ug yan cáfolni igyekezett, de álláspontunk szerint egyértelmű: valamiféle lopakodó alkotmánymódosításról van szó. Hiszen ha a kormány két határozati javaslatban és nem egyedi ügyre, nem egyedi akcióra, nem egyedi problémára szeretne egyedi felhatalmazást kérn i a hatályos alkotmány szellemében, hanem országgyűlési határozatban szeretne rögzíteni olyan jogosítványokat a kormány számára, elvenni ajánlva azt a parlamenttől, amelyek nem egyedi ügyre, hanem egy általános felhatalmazást adva biztosítanák a NATOparan csnokságoknak, mondjuk, 150 fő magyar haderő bármikori és bárhol történő bevethetőségét és magyar NATOtisztek bármikori és bárhol történő bevethetőségét, ez lényegileg és alapvetően különbözik attól az eddigi gyakorlattól, hogy ha felmerül egy NATOigény a Magyar Köztársaság katonai erejének használata érdekében, akkor erről a parlament egyedileg döntsön. Biztosak vagyunk abban, hogy amennyiben a kormány az ígéretéhez híven kifejezetten ennek a problémakörnek a rendezésére, azaz a NATOszövetségesi kötelez ettségből fakadó feladataink teljesítése érdekében négypárti egyeztetést kezdeményez, akkor a FideszMagyar Polgári Szövetség részéről - az eddigi bizottsági ülésen elmondott vélemények, az eddigi négypárti egyeztetéseken
