Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagáló erőkben történő részvételéről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Magyar Honvédség NATO-parancsnoksági beosztást betöltő tagjainak a NATO által vezetett műveletekben történő részv... - ELNÖK (dr. Szájer József): - KÖRÖMI ATTILA, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2863 ELNÖK (dr. Szájer József) : A honvédelmi bizottságban kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Enne k elmondására megadom a szót Körömi Attila képviselő úrnak, öt percben. KÖRÖMI ATTILA , a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi bizottság valóban október 21én megtárgyalta m indkét országgyűlési határozati javaslatot, érdemes azokat ismét nevükön nevezni. Az egyik a Magyar Honvédség kijelölt állományának a NATO reagálóerőkben történő részvételéről szól, a másik pedig a Magyar Honvédség NATOparancsnoksági beosztást betöltő tag jainak a NATO által vezetett műveletekben történő részvételéről. A két országgyűlési határozati javaslat lényegét talán abban lehetne összefoglalni, hogy mind a kettő arról szól, hogy magyar katonák, akár egyénileg, mondjuk, NATOparancsnokságon szolgálato t teljesítve, illetve akár csoportosan - a kormány szándéka szerint 150 főben limitálva - a NATOműveletekben külön országgyűlési határozat vagy országgyűlési engedély nélkül közvetlenül bevethetők legyenek. Azaz az eddigiektől eltérően - mint például a Tö rökország megsegítése érdekében tett országgyűlési hozzájárulásnál, amely egyedi ügyre, egyedi határozatban, egyedi engedélyt adott - jelen pillanatban a kormány szándékai szerint országgyűlési határozatban a szövetségesi kötelezettségeink teljesítése érde kében, de egy általános, mindenre kiterjedő felhatalmazást kíván adni az előterjesztő. A honvédelmi bizottságban kisebbségi vélemény nem akörül fogalmazódott meg, hogy elvileg egyetértünke avagy sem az előterjesztő szándékaival, hiszen mi magunk is elmond tuk, hogy a NATOszövetségesi kötelezettségekből eredő feladataink végrehajtását meg kell könnyíteni. Amennyiben ez szükséges, úgy a washingtoni szerződés 4. és 5. cikkelyének, valamint a 4. és 5. cikkelyen kívül eső, de a NATO politikai tanácsa konszenzus sal meghozott döntéseinek végrehajtása tekintetében valóban indokolt lehet, hogy a Magyar Országgyűlés az alkotmányt is módosíthatja ezek, és kifejezetten ezek tekintetében, hiszen 2001. szeptember 11e óta a világban nagyon sokan ehhez a dátumhoz kötik a NATO aktivitásának, a NATO egyfajta új szerepvállalásának a megszületését. Kétségtelen tény, hogy a Magyar Országgyűlés elé is egyre gyakrabban kerülnek egyedi megkeresések, egyedi igények a NATO vezetése részéről, amelyekről itt a Házban a választópolgáro k számára is sokszor érthetetlen vitákat folytatunk. Ezek azért lesznek vagy lehetnek érthetetlen viták, mert nagyon nehéz világossá tenni, hogy mi az a kül- és biztonságpolitikai helyzet, amelyben nagyon felelősen kell dönteni, ugyanakkor meg kell felelni a szövetségesi kötelezettségeknek. Azt is hozzá kell tenni, hogy sok esetben nagyon nehéz - legalábbis a közvélemény felé nehéz - szétválasztani ezeket a megkereséseket, azt, hogy ezek szigorúan véve NATOkötelezettségekből vagy kétoldalú együttműködésből , kétoldalú érdekekből következnek. Az elmúlt évek során sokszor összemosódott a kép, és összemosódhat a jövőben is, ha a NATOparancsnokságról vagy máshonnan érkeznek megkeresések a Magyar Köztársasághoz, hogy a Magyar Honvédség bizonyos létszámú katonáit bevessük külföldön különböző célok érdekében. Ezért a honvédelmi bizottság ellenzéki képviselői azt képviselték egyértelműen, hogy a célokkal egyetértenek, és azt kérik a kormánytól, hogy ne más területekkel csomagba ömlesztve, hanem kifejezetten a NATOs zövetségesi kötelezettségekből fakadó feladatok teljesítése, minél gyorsabb teljesíthetősége érdekében, és csak ezek érdekében kezdeményezzen önálló négypárti tárgyalást ezekre a területekre azért, hogy világos álláspontot lehessen képviselni a parlament e lőtt. Hiszen ha egy alkotmánymódosító csomagba teszik be ezeket a számunkra is fontos kérdéseket, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a más ügyek megítélése miatt ez is elvérzik a parlamenti szavazáson. Örömmel értesültünk arról, hogy állítólag a honvédel mi miniszter úr péntekre ezt a négypárti tárgyalást össze is hívta. Ezért mi azt mondjuk, hogy mind a két országgyűlési határozati javaslat egy
