Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GODÓ LAJOS (MSZP):
2833 gazdasági társaságnak. A szövetkezetben lévők nem tudják az érdekeiket érvényesíteni, ez az élet minden területén jelen van. Azt hiszem, ha a későbbiekben úgy gondoljuk, hogy a szövetkezeti érdekképviseleteknek joguk legyen a szövetkezeti tör vény alakításába beleszólni, ez helyes dolog, de azért meggondolandónak tartom, hogy olyan szövetkezeti érdekképviseletek is részt vegyenek ebben a munkában, amelyek egyébként a szövetkezeti modell lebontásában vettek részt az elmúlt tíz évben, ezért fogal maztuk meg a törvényjavaslattal szemben kisebbségi aggályainkat. Ezt az általános vitában szeretném részletesebben kifejteni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mos t a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót az írásban előre jelzett képviselőknek, tízperces időkeretben. Ennek megfelelően elsőnek Godó Lajosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének adom meg a szót. Képviselő úr, parancsoljon! GODÓ LAJO S (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A 2000. évi CXLI. törvény módosítására vonatkozó javaslat véleményem szerint nagyon aktuális, hiszen a szövetkezetek igen nehezen élik túl a gazdaságitársadalmi átalakulás időszakát. A T/5832. számú javaslat a továbbélés lehetőségét teremti meg részükre. A kormányprogramnak megfelelően került sor az előterjesztésre, hiszen a kormány az alkotmánynak megfelelően biztosítani kívánja a szöv etkezés szabadságát, javítani kívánja a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételeit. Úgy gondolom, időszerű a szövetkezeti szabályozás átfogó felülvizsgálata is, hiszen a rendszerváltás óta, de különösen 1992 óta óriási károk keletkeztek a szövetkezeti szekt orban a különböző irányultságú törvénymódosításokkal, főleg a mezőgazdasági szövetkezeteket érintően. A szövetkezeti mozgalom fekete évtizedeként kerül történelmünkbe ezen időszak. A nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségeinek híranyagában már megjelent a ko rmány üzenete, hogyan kívánja stabilizálni a szövetkezeti szektort. A kormány még ebben az évben benyújtja az Országgyűléshez a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetek konszenzusán nyugvó szövetkezeti törvények módosítását. Ez megtörtént. Az Egyesült Ne mzetek Szervezetének felhívása, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ajánlása, valamint az Európai Unió Tanácsa szabályzatának figyelembevételével elkezdi azt a munkát, amely alapján még ebben a kormányzati ciklusban átfogóan módosítjuk a szövetkezeti törvényt. A kormány arra fog törekedni, hogy az érdekképviseleti szervezetekkel folyamatos párbeszédet folytat, vagyis egy szövetkezeti egyeztető fórumot hoz létre, szólt a hír. Azóta konkrét intézkedések történtek: visszaállította a szövetkezeti érdekképviseleti szervezetek konzultációs jogát az őket érintő kérdésekben; felkérte ezen szervezeteket, hogy ez év augusztusa végéig definiálják azt, hogy szerintük mi is a szövetkezet. Ez azért is nagyon fontos, mert ma több definíció is létezik arra, hogy tulajdonképpen mi is a szövetkezet, s a meghatározásban hangsúlybeli különbségek is léteznek; másról szól a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Európai Tanács vagy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének megszövegezésében. Az azonban már ma is látható, hogy három fő irány t különböztethetünk meg, mégpedig a vállalkozási irányt, a szociális irányt, az önsegély, önigazgatási irányt. Természetesen több példa van az EUországokban arra, hogy ilyetén szabályozzák a szövetkezetek működését, de léteznek kerettörvény jellegű külön szövetkezeti törvények is. (13.40)
