Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2814 hosszú távú, tartós kamarai részvételét nem alapozza meg. Hiszen ha megalapozná, akkor a Gazdasági Minisztérium az ITDHt is átadta volna, vagy éppen a BNVt is át adta volna a kamaráknak, mert ez oda való dolog. Ezek tényleges intézkedések lettek volna a látszatintézkedésekkel szemben. Ezért a Fideszképviselőcsoport erős fenntartásokkal és kritikákkal tudja csak ezt a kamarai törvényt kezelni, és bár úgy gondolom, reménytelen vállalkozás részünkről, de megpróbáljuk ezt a törvényt valamilyen formában jobbá tenni, és ennek függvényében fogunk dönteni arról, hogy támogatjuk vagy nem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Mos t az MDF vezérszónoka következik. Megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Déjŕ vu érzésem van; 1999ben is én voltam a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka, igaz, hogy akkor kormánypárti pozícióban, de az az érzésem, hogy az elégedetlenségem hasonló a mostani törvénnyel kapcsolatban, mint a '99es törvénnyel kapcsolatos elégedetlenségem volt. Egy kis történelmi visszatekintést engedjenek meg. A Borosskormány működése utolsó idejében, utolsó hónapjában fogadta el a kamarákról szóló törvényt, azonban arra, hogy a megalakuló kamarák működési területét kijelölje, a működés feltételeit biztosítsa, már nem volt ideje . Utána jött a Hornkormány, amely ezzel a kérdéskörrel nem úgy foglalkozott, ahogy az eredeti szándékból ez következett volna; jogköröket sem telepített a kamarákhoz, a működés feltételeit sem úgy biztosította, ahogy az elvárható lett volna. Ennek követke ztében a kamarai vezetők, akiknek egy jó része hivatásos mozgalmárként mint született érdekképviselő töltötte be ezt a funkciót, elsődleges feladatuknak azt látták, hogy a kamarák működéséhez szükséges bevételeket fedezzék. Nem a kamarák létrejöttét célzó alapvető szándék volt az elsődleges, hanem az, hogy a kamarák megfelelő bevételekkel rendelkezzenek. Ez nagyon hibás helyzetet eredményezett, nagyon rossz gyakorlat volt. Erre a rossz gyakorlatra a következő kormány egy meglehetősen rossz választ adott: ez a kötelező kamarai tagság eltörlése volt. Én akkor is elleneztem a kötelező kamarai tagság eltörlését. Jó megoldásnak akkor is azt tartottam volna, ha a kötelező kamarai tagság helyett a kötelező tagdíjat töröljük el, legalábbis mérsékeljük, és állami for rásból fedezzük a kamarák működésének szükséges anyagi feltételeit. Nem ez történt. Ez a mostani törvénytervezet, ami előttünk fekszik, ezekre a problémákra semmiféle megoldást nem ad. Azt is mondhatnám, hogy ez tulajdonképpen nem más, mint egy nesze semmi , fogd meg jól. Teljesen igaza van az előttem szólónak, Sümeghy képviselőtársamnak, hogy a legnagyobb feladat az európai uniós csatlakozás, de itt már én nem a felkészülést jelölném meg elsődleges célnak, hiszen azon már rég túl kellene lennünk, hanem azon feltételek és körülmények megteremtését, amelyek a majdani eredményes működést képesek elősegíteni és biztosítani. No, ez a törvény ebben a formában erre tökéletesen alkalmatlan, illetve nem ezt az eredményt fogjuk elérni. Az a bajom és az az én nagyon ro ssz érzésem, hogy sajnos a rendszer lényegét a törvényelőkészítő, aki a törvényt ide hozta elénk, nem nagyon érti. Ha megnézzük, hogy a nyugateurópai piacgazdaságok mitől működnek jól, hatékonyan és eredményesen, akkor ebben rendkívül nagy szerepe van a szereplők szerepe tisztázásának és annak, hogy jól értelmezik ezt a szerepet. A gazdasági élet rendkívül fontos szereplői a gazdasági kamarák NyugatEurópában. Miért fontosak ezek a szereplők? Azért, mert olyan jogosítványok vannak hozzájuk telepítve, amel y jogosítványokat szakmailag kifogástalanul vagy legalábbis jó hatásfokkal csak ők tudják megvalósítani, és csak ők tudják ezt a feladatot ellátni. Mondok egy példát. Ma nálunk mindenféle működési engedély kiadása a jegyzőhöz van telepítve. A jegyző meg tu dja vizsgálni azt, hogy a törvényi feltételeknek a pályázó vagy az
