Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
2714 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A miniszter urat ille ti a szó. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Kedves Képviselőtársaim! Miután kiüvöltözték magukat, ezek után talán ha meghallgatnak, akkor jó néven veszem. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A miniszter urat illeti a szó. Kérem, folytassa! DR. MAGYAR BÁLINT okt atási miniszter : Ez a hely nem alkalmas arra, hogy a képviselő úrról a magánvéleményemet elmondjam nyilvánosan, majd kint a folyosón elmondom. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: A törvényről beszélj! - Zaj.) A beadott képviselői módosító indítványok több probléma köré voltak csoportosíthatóak. Az egyik ilyen kérdés az volt, hogy a járulék, amely az alap bevételeinek jelentős részét képezi, milyen mértékig terheli meg a magyar gazdaságot, valójában a versenyképességet nem rontjae. A vélemények megoszlottak jelentősen ebben a kérdésben, nemcsak a kormánypárti és ellenzéki dimenziók mentén, hanem mind a kormánypártokon belül, mind pedig az ellenzéken belül is. (17.40) Határozott véleményem az, hogy az alap létrehozása a versenyképességet nem rontja, hanem ell enkezőleg, javítja, hiszen a magánszférától, a vállalkozásoktól beszedett járulékok valójában nem mást szolgálnak a pályázati rendszer révén, mint hogy a kutatásfejlesztés területére lehessen olyan pályázatokat kiírni, amelyek gyakorlatilag azt szolgálják , hogy az európai uniós célkitűzések megvalósulhassanak, ha nem is 2010re, de legalábbis jó néhány évvel később elérhessük a GDP 3 százalékának megfelelő K+F ráfordítási arányt, és ezen belül a magánszektor részesedése meglehetősen nagy legyen, a jelenleg i egyharmadról kétharmadra nőjön. A törvénytervezet garanciákat tartalmaz arra nézve, hogy az alap létrehozása nem eredményezi azt, hogy kivonnák a központi költségvetési forrásokat a K+F terület finanszírozásából, hiszen világosan beszél arról, hogy a mag ánszféra befizetéseivel párhuzamosan, kétéves késéssel ezt az állami befizetések is követik. Ezt egyébként a jelenlegi költségvetési tervezet is a következő évre biztosítja. A nemzeti fejlesztési terv keretében megvalósuló K+F beruházásokkal együtt az álla mi támogatás összege nem csökken, 20 milliárd forint körül van, és jövőre a vállalati kötelezettségvállalás is e körül a 20 milliárd forint körül mozog. További kérdés volt az, hogy milyen mértékben érinti a járulék a különböző nagyságú vállalkozásokat. A mikrovállalkozások már eleve ki voltak vonva a törvény hatálya alól, a befizetési kötelezettség alól, hiszen nem kívántuk a 10 foglalkoztatottnál kevesebbel működő vállalatokat semmilyen módon terhelni ezzel az adóval. Ugyanakkor egy vita alakult ki arról, hogy a 1050 foglalkoztatottat felvonultató vállalatok esetében milyen legyen a szabályozás. Van arra módosító indítvány, amely lehetővé teszi számukra a járulék egy késleltetett és egy csökkentett mértékű bevezetését. Ezt a módosító indítványt egyébként támogatjuk, tehát elfogadható az, ami erre a körre egy mérsékeltebb befizetési kötelezettséget ír elő. Ugyanakkor maga a törvényjavaslat biztosítja a garanciáját annak is, hogy a vállalkozói szféra részéről befizetett összegek valójában is csak a vállalkoz ói szféra közti tenderekre, pályázatokra fordíthatók. Felmerültek még más kérdések is, amelyek az alap irányításával, kinevezési rendjével kapcsolatosak. Ebben a felmerülő módosító indítványokat nem támogattuk. Kérem tisztelt képviselőtá rsaimat, hogy mindazok, akik számára fontos a magyar kutatásfejlesztés területe, mindazok, akik fel szoktak szólalni a parlamentben arról, hogy a külföldi tőke hogyan hagyja el az országot akkor, ha könnyebb befektetési lehetőségeket talál másutt, támogas sák ezt a törvényjavaslatot, hiszen ez a törvényjavaslat pont egy olyan területen próbálja a
