Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP):
2702 ígér támogatni, írásban azonban ezekkel köszönő viszonyban sem álló, elfogadhatatlan javaslatot terjeszt elénk. A valóságos helyzet tehát az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a túloldalon más a kimondott szó, és más az írásba adott szöveg. Ezzel talán egy darabig félre leh et vezetni a választókat, de így törvényt alkotni aligha. Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott, zárószavazás előtti módosítójavaslatcsomagot, és a törvényt abban az állapotában, ahogy az előttünk fekszik, az előadottakra tekintettel nem tudju k elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Avarkeszi Dezső képviselő urat illeti a szó, az MSZPből. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képvisel őtársaim! Salamon László képviselő úr feltette a kérdést, hogy mikor volt példa arra, hogy egy fontos kérdésben megegyezés volt a két nagy párt között. Képviselő úr, nem is olyan régen, nyáron szavazhattunk a házszabálymódosításról, amikor nem kétpárti eg yetértés volt, hanem teljes négypárti konszenzus; mindenben megállapodtunk, közösen benyújtottuk a javaslatot. Még ön javasolta azt is, hogy ne legyen hozzá módosító indítvány. Mi ezt komolyan vettük, elfogadtuk, és aztán az utolsó pillanatban önök meggond olták magukat, és nem szavazták meg. Úgy tűnik, hogy sajnos hasonló helyzetben vagyunk, hiszen valóban a múlt heti szavazás során sikerült közösen létrehoznunk egy torzót, egy használhatatlan törvényt. Ezért nyújtott be 17 módosító indítványt az előterjesz tő ehhez a javaslathoz. Nem kívánok azzal foglalkozni, hogy ezeknek a házszabályszerűségét vitassam. Úgy gondolom, hogy az az indoklás, amit az előterjesztő benyújtott, nagyon alapos, korrekt, és minden szempontból bizonyítja, hogy ezek valóban koherenciaz avart kiküszöbölő módosító indítványok. Valóban egy kérdés maradt vitatott, ez a külképviseleti szavazás módja. Én nem mondanám, hogy ez a legfontosabb kérdés, hiszen számos ennél fontosabb kérdést szabályoz a törvényjavaslat. Ez volt az, amiben végig nem tudtunk megegyezni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Szocialista Párt frakciója végig minden kompromisszumra hajlandó volt, olyan kérdésekben is, ahol kezdetben egyedül a Fidesz képviselt eltérő álláspontot, a másik három párt meg tudott egyezni; a törvény elfogadása érdekében még ilyen kérdésekben is megváltoztattuk az álláspontunkat azért, hogy legyen törvény. A külképviseleti szavazással kapcsolatban először az volt a javaslat, hogy a levélben történő szavazást támogassuk. Ez a Fidesz számára n em volt elfogadható. Ezek után a törvényjavaslatba bekerült az elektronikus szavazás mint sokak által támogatható megoldás, a Fidesz számára ez sem volt elfogadható. A Fidesz azt javasolta, hogy ugyanúgy történjen a szavazás a külképviseleteken, mint ittho n, szavazatszámláló bizottság jöjjön létre, ezt elfogadtuk. A Fidesz akkor azt javasolta, hogy ezt a szavazatszámláló bizottságot kétharmaddal válassza meg az Országgyűlés, ami természetesen nem volt elfogadható, hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy az Ors zágos Választási Bizottságot is a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával választjuk, akkor semmi nem indokolja, hogy a szavazatszámláló bizottságokat kétharmaddal válasszuk meg. Ráadásul, meggyőződésem szerint ez a megoldás alkotmányellenes i s, hiszen az alkotmány kimondja, hogy az Országgyűlés határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozhatja meg, kivéve, ha maga az alkotmány kétharmados többséget ír elő. Próbálkoztunk mindenféle megoldással, hogy mégis garanciákat építsünk be, ezért azt javasoltuk, hogy kössük meg a kormány kezét, ne javasolhasson bárkit szavazatszámláló bizottság tagjának, hanem csak olyan személyeket, akiket korábban különböző színű önkormányzatok már megválasztottak ilyen feladatra. Egyébként ezt tartalmazza ez a javaslat is. Szeretném elmondani, hogy korábban soha nem volt probléma azzal, amikor a belügyminiszter jelölhetett az Országos Választási Bizottságba tagokat, azokat mindig a parlamenti pártok javaslatai
