Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2696 Köszönöm a szót, elnök asszony. A rendszerváltást követően alapvető változás állt be a határokon túli magyarok életében. Mindannyian emlékszünk azokra az esztendőkre és évtizedekre, amikor szinte szót sem volt szabad ejteni azokról a nemzetrészekről, amelyek 1920, a triano ni békediktátum következtében elszakadtak a magyar államtól és a magyar nemzettől. A helyzetük 1990 után jelentősen és látványosan javult. Most, az európai uniós csatlakozáshoz közeledvén az a furcsa helyzet áll elő és állhat elő, hogy vannak olyan nemzetr észeink, olyan határokon túl élő magyar csoportok, amelyeknek a helyzete a csatlakozást követően romlik, sőt még rosszabb lehet, mint 1990 előtt. Nevezetesen, két országról van szó Ukrajnáról, és SzerbiaMontenegróról, amelyekkel szemben a csatlakozást köv etően, illetve ez év november 1jétől a schengeni határok kitolása miatt vízumkényszert kell életbe léptetni. Ez azt jelenti, hogy az ott élő magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárok csak vízummal utazhatnak Magyarországra. A probléma megoldására a Magyar Demokrata Fórum egy szakmailag megfelelően előkészített törvénymódosító javaslattal állt elő. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy az általunk előterjesztett módosító javaslat nemcsak a jelen helyzetet oldaná meg, hanem egyszer és mindenkorra nagy lépést tehetne annak irányába, hogy a 83 esztendővel ezelőtt bekövetkezett nemzeti tragédia valamifajta orvoslást nyerjen, nevezetesen, a magyar állampolgárság megszerzéséről van szó. Néhány szót a módosító javaslat lényegéről: a módosító javaslat az 1993ban elfogadott, LV. számot viselő, állampolgárságról szóló törvényt módosítaná, a honosítási eljárást tenné lényegesen egyszerűbbé, mint a jelen állapot azt lehetővé teszi. Az egyszerűsítés lényege: eltekintenénk attól a szigorú megkötéstől és előfeltételt ől, hogy hosszú ideig Magyarországon - nevezetesen: nyolc évig - állandó lakással, megélhetéssel kelljen rendelkeznie annak a nem magyar állampolgárságú, de magyar nemzetiségű egyénnek, aki magyar állampolgárságért folyamodik, és állampolgársági vizsgát ke ll tennie. A mi javaslatunk lényege az, hogy ezektől tekintsünk el, és ne tegyük kötelezővé, ne írjuk elő azt, hogy Magyarországon állandó lakással és állandó jövedelemmel kelljen rendelkezni ezen állampolgároknak. Természetesen, ahogy az illik, a határon túli szervezetek vezetőivel egyeztettük álláspontunkat és törekvéseinket, és szeptember 26án “Kárpátmedencei párbeszéd” néven meghívtuk a határon túli magyar politikai szervezetek legitim vezetőit, és teljes egyetértésüket kinyilvánítva támogatták ezen t örekvésünket. A javaslat ellenzői két olyan veszélyre szokták felhívni a figyelmünket, amelyet én most megpróbálok cáfolni. Az egyik veszély az, hogy a javaslat elfogadása nagy számú Magyarországra való bevándorlást eredményezne a határokon túli magyar ter ületekről. Miután a magyarországi letelepedést ez a módosító javaslat nem tenné könnyebbé, nem ösztönözné, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek álláspontja is az, hogy ez az érv nem állja meg a helyét. A másik, igen gyakran hangoztatott ellenérv pe dig az, hogy súlyos költségvetési terheket róna a magyar költségvetésre, ha nagy számban magyar állampolgárságot nyernének határokon túl élő magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgárok. Ez természetesen nem fedi a valóságot, hiszen ezek az állampolgárs ágból adódó vagy állampolgári jogokból adódó kedvezmények csak akkor vehetők igénybe, ha az állandó helyben lakás, amiről mi a módosító javaslat során lemondunk, megvalósul. A másik érv pedig az, hogy az ilyen kedvezmények igénybevételéhez társadalombiztos ítási és egyéb kapcsolatokra lenne szükség, amely jelen esetben természetesen nem áll fenn. Én felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy látszólag jogi jellegű döntést hozunk, de azért lássuk be, hogy ez egy kőkemény politikai döntés. Kérem képv iselőtársaimat, fontolják meg a Magyar Demokrata Fórum javaslatát, amelyet a bizottságok is - az elutasítás ellenére - szakmailag kitűnően előkészített javaslatnak minősítettek, és támogassák a törvénymódosító javaslat tárgysorozatbavételét.
