Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 3 (103. szám) - Szalay Gábor (SZDSZ) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “A Széchenyi-terves pályázatok KEHI-vizsgálatának mik a lényegi megállapításai?” címmel - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2678 Tisztelt Országgyűlés! Szalay Gábor, az SZDSZ képviselője, kérdést kívá n feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: “A Széchenyiterves pályázatok KEHIvizsgálatának mik a lényegi megállapításai?” címmel. A miniszter úr távollétében az államtitkár úr válaszol a kérdésre, amennyiben a képviselő úr elfogadja. SZALAY GÁBO R (SZDSZ) : Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az Orbánkormány gazdaságpolitikájának zászlóshajója, a Széchenyiterv bár több helyi jelentőségű szép, néha látványos - például látványfürdő - beruházást támogatott, mégis nemzetgazdasági szempontból é rzékelhető eredményeket nemcsak azért nem tudott hozni, mert téves volt az export helyébe belső keresletélénkítést helyező alapkoncepció; mert új források bekapcsolása nélkül csak a másutt már meglévő kisebb összegek összegereblyézéséből működött, amikhez aztán semmi pluszt nem tett hozzá; mert a lényeg a forma, a píár, a propaganda és nem a tartalom volt; hanem azért sem, mert a sebtében, tisztán politikai meggondolásokból összebarkácsolt pályáztatási rendszer hibái, gyengeségei, ellenőrizetlensége, illetv e az ebből adódó problémák már az első időszakban valószínűsíthetőek voltak. Az előző kormány idején természetesen még kérdés sem volt feltehető, nemhogy tisztázó vizsgálat lett volna indítható ebben a kérdésben. A kormányváltás után azonban szaporodó szám ban hírek voltak hallhatók, újságcikkek jelentek meg, melyek különféle anomáliájáról szóltak a pályáztatási rendszernek, a pályázatok elbírálásának. Például hallhattuk, hogy több esetben a pályázó társaságnak vagy egyáltalán nem, vagy csak pár napra állt r endelkezésére a megkívánt önrész; vagy hogy többször előfordult, miszerint a vissza nem térítendő támogatás jogcímén egyegy pályázó többször is támogatásban részesült. Ezért aztán okkal és joggal az új kormány felhatalmazta a KEHIt, hogy vizsgálja meg a Széchenyiterves pályázatokkal kapcsolatos esetleges anomáliák megalapozottságát. A vizsgálat lezárult, kérdezem ezért, hogy milyen tanulságok fogalmazhatók meg a Széchenyiterves pályázatok KEHIfelülvizsgálata alapján, illetve mikor várhat a közvélemény teljes körű tájékoztatást a szóban forgó KEHIvizsgálatokról. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Gaál Gyula államtitkár úr válaszol. GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Annyi ban vitatkoznék a képviselő úrral, hogy nem sikerült többletforrásokat tenni a Széchenyitervbe - ez már többször szóba került : 2001 közepétől jelentős többletforrások kerültek bele. Akkor viszont sikerült átesni a ló másik oldalára, mert a vezérlő szemp ont az volt a választásokhoz közeledvén, hogy minél több pénzt pumpáljanak ki a gazdaságba és osszanak szét az emberek között. Érthető, ha ehhez nem sikerült egy támogatási rendszert konzisztensen felépíteni. A KEHI első lépcsőben azt állapította meg, hogy a pályázatkezelés igen magas kockázatú rendszer, rendkívül összetett, bonyolult szervezeti keretek között zajlott, késedelmesen történt a szabályozása, a személyi és tárgyi feltételek nem voltak megteremtve hozzá, és a folyamatos pályáztatási és bírálati rendszerben vissza nem térítendő, esetenként igen magas támogatási összegek odaítélését használták fel úgy, hogy egyes pályázók több címen is elnyerhettek támogatást. Ezért egy második átfogó vizsgálatra is sor került, erre vonatkoznak azok a sajtóértesülé sek, amire a képviselő úr hivatkozik. Itt közel hatezer pályázatból választottak ki kockázatelemzéssel 85 vizsgált pályázatot. Érdekesség, hogy miközben a pályázatok fél százalékát jelentik, az összes megítélt támogatás több mint 15 százalékát nyerték el. Annál nagyobb jelentősége van annak, hogy a pályázók több mint egyharmadára és a megítélt támogatások több mint felére vonatkozóan kritikai észrevételeket tett a hivatal, úgymint a támogatási
