Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - Dr. Vadai Ágnes (MSZP) - a honvédelmi miniszterhez - “Hogyan alakul a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jövője?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter:
267 ponthatár. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem az idén nagyon jól t eljesített, volt olyan szak, ahová csak 112 ponttal lehetett bekerülni. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem megőrzése és fejlesztése közös feladatunk, oktatóké, diákoké, felelős politikusoké. Kérdezem tehát a tisztelt miniszter urat, milyen további szakm ai és személyi változtatásokat tervez a minisztérium a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a haderőreform érdekében, valamint milyen eszközökkel kívánja elősegíteni a Honvédelmi Minisztérium a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem további fejlesztését. Vár om megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A képviselő asszony interpellációjára Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. JUHÁS Z FERENC honvédelmi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Asszony! Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor azt mondhatnám, hogy két hibát egészen bizonyosan nem fogunk elkövetni. Nem hagyjuk - és ez az első , hogy az elmúlt időszak működési modellje maradjon tartósan. A másik pedig: teljesen természetesen nem fogunk olyan változásokat indukálni, amelyek lehetetlenné tennék a felsőfokú katonai tanintézeti képzést, nem fogunk olyan lépéseket tenni, amelyek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munkáját ellehetetlenítenék. De a kettő között teljesen természetesen tartalmilag nagyon sok lehetőség van, éppen ezért engedjék meg, hogy erről néhány szót részletesebben szóljak. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, kicsit talán vissza is kell tek intenünk, hiszen az egyintézményes katonai felsőoktatást eredményező integráció összefonódott a honvédség átalakításának feladataival, amelynek részeként az egyetem honvédelmi tárcához tartozó létszáma folyamatosan, évről évre csökkent. Az átalakítás ezen időszakában ugyan sikerült javítani az egyetem azon fő mutatóit, amelyek a magyar felsőoktatást általánosan jellemzik, hiszen itt egyetemről van szó, de még mindig nem gazdaságos a hallgatók, oktatók aránya, ami 7:1es, az oktatók heti 10 órás kötelező óra száma, az oktatók, nem oktatók 1:1es aránya, illetve a költségvetésen belül a személyi kiadások és járulékok 73 százalékos aránya, a katonai képzést meghaladó létszámú költségtérítéses polgári képzés, a szétszórt elhelyezés. Szóval van min javítani. A kat onai felsőoktatás stratégiai kérdése a finanszírozás, illetve annak rendszere. A jelenlegi, a magyar felsőoktatástól eltérő finanszírozási rendszer nem váltotta ki a hatékony képzést eredményező folyamatokat. Ettől függetlenül a továbbiakban is elsősorban nemzeti keretek között, katonai oktatási intézményekben kívánjuk folytatni a Magyar Honvédség tiszt- és tiszthelyettesképzését. A védelmi felülvizsgálat - tisztelt képviselő urak és hölgyek - megállapításai, az önkéntes haderőre történő áttérés nemcsak a M agyar Honvédség számára jelent kihívást, hanem új helyzetet jelent az egyetem számára is. Az e téren jelentkező feladatok természetesen kihatnak, összekapcsolódnak a megkezdett reformfolyamattal. A folyamat felgyorsítása érdekében a katonai oktatási rendsz er átalakítására, költségeinek optimalizálására az Oktatási, valamint a Pénzügyminisztérium bevonásával bizottságot hozunk létre, amelynek december 31éig kell javaslatot tennie. Így teljesen természetes, hogy sem létszámcsökkentésről, sem konkrét szerveze ti intézkedésről beszámolni most nem tudok, ugyanakkor jelzem, hogy az egyetem átalakítása egy hosszabb távú folyamat része, amit két alapvető igény motivált. Egy: a megújuló haderő majdani tisztjei részé re olyan modern, NATOkompatibilis tudást kívánunk biztosítani, amely nemcsak a XXI. században nélkülözhetetlen katonai ismereteket biztosítja, hanem egyszersmind tényleges lehetőséget teremthet a megszerzett diplomák civil szférában, civil szférával törté nő elismertetésére is.
