Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
2630 Emellett viszont megjelent a vitában nagyon sokszor, hogy a legkülönbözőbb területekre próbáljunk meg sokkal több pénzt adni, anélkül, hogy megtakarítási javaslatok is megjelentek volna. E tekintetben én is várakozással tekintek a holn api nap elé, amikor az állítólagos 400 milliárd forintos megtakarítási csomag, illetve a többletkiadások megjelennek. De azt hiszem, hogy az a viselkedés biztos nem kezelhető a költségvetési politika szempontjából, hogy mindenhol adjunk többet, de ennek ni ncsenek reális megtakarítási javaslatai. Ez a költségvetés a fejlesztéseken alapul. 200 milliárd forinttal több jelenik meg beruházásokra, gondolok itt az autópályaépítésre, útépítésre, felújításra, gondolok a metróberuházásra, gondolok a Vásárhelyitervr e. Csak az elmúlt órákban részletes vitát hallottunk arról, hogy mikor és hogyan épültek az autópályák. Azt gondolom, hogy érdemes lenne ezt a vitát egyre inkább arra koncentrálni, hogy hogyan fognak épülni az autópályák ebben az országban a következő évek ben, mely városokat fogják elérni 2006ig az autópályák, gondolok például Debrecenre vagy éppen Nyíregyházára, gondolok az M7es befejezésére az országhatárig, ami azt jelenti, hogy Magyarországról, Budapestről, az ország szívéből akár az Adriáig, akár Szl ovénián át ÉszakOlaszországig végig autópályán lehet majd közlekedni. Azt gondolom, ezek azok a fontos kérdések, ahol a megoldásokra kell koncentrálni, és ehhez a költségvetés jövőre biztosítja a feltételeket. Ez a költségvetés szintén tartalmazza az euró pai uniós csatlakozás következményeit. Tartalmazza azt a társfinanszírozási forrást, ami több mint 60 milliárd forint értékben a magyar adófizetők pénzéből biztosítja azt, hogy 140 milliárd forintnyi euró forráshoz hozzájuthassunk. Ez a több mint 200 milli árd forint jó része szintén fejlesztésekre fog elmenni, ami azt jelenti, hogy jövőre a beruházási kiadások nagyságrendekkel nőnek az államháztartásban. Ez mindenképpen egy olyan fordulat, ami a korábbi költségvetésekkel összehasonlítva egyfajta stratégiai gondolkodásmódváltást jelent a költségvetési politikában. Az európai uniós források felhasználása természetesen intézményi feltételeket is igényel. Ezeknek az intézményi feltételeknek a megteremtését is szolgálja ez a költségvetés, és többek között ezért jelenik meg egy jelentős összeg, több mint 6 milliárd forint, amelynek egyetlen célja az, hogy a 20052006ban felhasználható európai uniós forrásokhoz való hozzájutáshoz már most induljon meg a munka. Ez a munka azt szolgálja, hogy azok a projektek előkés züljenek 2004ben, amelyek segítségével 2005ben és 2006ban is sikeresen lehet pályázni az európai uniós forrásokra. De fontos szólni a szociális ügyekről is. Ez a költségvetés komoly összegeket tartalmaz nyugdíjemelésre, az 54. heti nyugdíj kifizetésére. Jövőre 6,3 százalékkal nőhet januártól a nyugdíjak kifizetett összege, és az 54. heti nyugdíjjal együtt azt jelenti, hogy a vásárlóértéke jövőre jelentősen nőhet a nyugdíjaknak. Nemrégen egy részletes hozzászólásban hallhattunk arról, hogy 100 milliárd fo rinttal nőnek a gyermek- és ifjúsági ügyekre fordított kiadások a költségvetésből. Ennek egyik talán legfontosabb eleme az, hogy a lakástámogatási rendszerben, amelyet oly sok kritika ért korábban, a szociálpolitikai támogatás 2002höz képest 2004re az eg ygyermekeseknél a négyszeresére, 800 ezer forintra fog nőni, a kétgyermekeseknél 1,2 millió forintról 2 millió forintra, a háromgyermekeseknél pedig 2,2 millió forintról 3,2 millió forintra fog nőni jövő év április 1jétől. És ez nem áprilisi tréfa lesz, h anem mindenkinek egy új lehetőség. De fontos szólni az adópolitikában megjelenő változásokról is, hogy csökken a társasági adó mértéke 18ról 16 százalékra, csökken a személyi jövedelemadótábla 20ról 18ra, 30ról 26ra és 40ről 38ra. A fejlesztési adó kedvezmény a társasági adórendszerben jelentősen enyhíti a feltételeket, és ezáltal több befektető fog tudni adókedvezményhez hozzájutni, és ezáltal új munkahelyeket teremteni Magyarországon. Ez a költségvetés mindenképpen jó esélyt nyújt arra, hogy egy ta rtós, fenntartható gazdasági növekedés kialakuljon. A gazdaságpolitikának az egyik legfontosabb pillére a költségvetési politika, erről folyik majd a vita a következő hetekben. A másik fontos eleme a jövedelempolitika, a bérpolitika, ahol hétfőn éjszaka ho sszú, de hatékony egyeztetés után a szociális partnerekkel, a szakszervezetekkel és a munkaadókkal is megállapodásra jutottunk, így jövőre a bérpolitikában 78
