Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2626 százalékra. A növekedés üteme tehát egyértelműen megtörik először 2000ben, majd utána 2001 végén. Természetesen m indez nem írható kizárólagosan a Fideszkormány számlájára, hiszen 2000 az első viszonylagos recessziós vagy legalábbis dekonjunkturális esztendő a világgazdaságban, majd 2001ben, amikor a terrortámadás bekövetkezik, nem történik meg az, hogy megindul a f ellendülés, hanem a nemzetközi szaksajtó zsargonját használva az úgynevezett kettős merülés állapota következik be. Ez a második merülés pedig azt eredményezi, hogy a gazdaság mindenhol sokkal rosszabbul teljesít, különösen pedig az Európai Unióban. Termés zetesen jól tudjuk azt, hogy az Európai Unió esetében a rendkívül szigorú maastrichti kritériumok, valamint az úgynevezett stabilitási és növekedési paktum akadályozza azt, hogy keresletösztönző eszközökkel lábaljanak ki a válságból. Ezt az eszközt alkalma zza ugyanakkor az Egyesült Államok, és önök is ezt szeretnék számon kérni a mostani kormánytól, de elfeledkeznek arról, hogy az Egyesült Államok a világ első számú vezető katonai, politikai és gazdasági hatalma, és megteheti azt, hogy részben a fogyasztásr a, részben pedig állami költekezésre alapozza a növekedését; más állam azonban - beleértve Németországot, Franciaországot és NagyBritanniát is - ezt nem teheti meg, és nem tehetik meg a most csatlakozó tagállamok sem, hiába javasolnak önök ilyen gazdaságp olitikát a mostani kormánynak. Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Meg kellene vizsgálni azt, hogy milyen feltételek mellett lehetséges egy ilyen politika folytatása. Olyan feltételek mellett, hogy az ország a saját valutájában adósodik el, hogy az ország a világ vezető hatalma, hogy meghatározó szerepet játszik a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, a Világbankban, a Valutaalapban és így tovább. Természetesen jól tudjuk azt, hogy az exportra és a beruházásra alapozott növekedés valamivel lassúbb életminősé g- és életszínvonalemelkedést tesz lehetővé, de ezek ma a realitások Magyarország számára, teljesen függetlenül attól, hogy szeretjük ezt vagy nem. Tisztelt Fónagy Képviselő Úr! Nemcsak filozófiai vitáról van szó itt, hanem arról is, hogy melyek a gazdasá gi törvényszerűségek, hogyan működik a világgazdaság, hogyan lehet ebbe a világgazdaságba bekapcsolódni. Jelenleg a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat az európai uniós csatlakozás most, 2008. január 1jén pedig az euróövezethez való csatlakozás. Nagyon sajnálom azt, hogy a költségvetési vitában ez a témakör rendkívül alárendelt szerepet játszott. Lehetett volna nagyon komoly vitát folytatni arról, hogy az úgynevezett ERMII. mechanizmushoz mikor érdemes csatlakozni: rögtön 2004 májusa után vagy pe dig egy későbbi időpontban. A szakirodalomban ezzel a kérdéssel rendkívül sokat foglalkoznak. Önök azt állítják, hogy nincs koncepciója a kormánynak. A kormánynak valójában van koncepciója. Az az alapvető feladata a kormánynak saját koncepciója alapján, ho gy az úgynevezett konvergenciakritériumok közötti objektív, nem politikai jellegű, hanem gazdasági törvényszerűségeken alapuló ellentmondásokat hogyan tudja áthidalni, hogyan tudja ezeket összehangolni. Hiszen nyilvánvaló, hogy ellentét jelenik meg a dezi nfláció és az árfolyamstabilitás között. Nyilvánvaló az is, hogy amikor a költségvetési deficitet csökkenteni kell, nemcsak azért, mert a magyar kormány így akarja, s nemcsak azért, mert az Európai Bizottság így kívánja, hanem azért is, mert az egész EUb an, illetőleg az eurózónában más politikával jelenleg nem lehet létezni, mert ez a követelmény minden ország számára, akkor össze kell hangolni azt, hogy csökkenjen ez a deficit, de mégis alapvető jelentőségű infrastrukturális és humántőkeberuházások megv alósuljanak. A kormánynak az az egyik alapvető elképzelése, hogy kiemel egy infrastrukturális területet: az autópályaépítést; és valóban igaz az, hogy ebben az esetben a Kornai János által már 1971ben leírt mechanizmus részben reprodukálódik - mulasztás, halasztás, mulasztás , ebben az esetben azonban lehetetlen valamennyi „infraterületet” egyszerre fejleszteni - az autóbuszközlekedést, a
