Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKES FERENC (MSZP):
2600 Nem kérdőjelezte meg senki azt az alapvető célt, hogy azok az építések, vagyis jövőt megalapozó fejlesztések és korszerűsítési programok szükségesek a magyar társadalom szá mára. Nem kérdőjelezte meg senki azt a célt sem, hogy szükséges a vállalkozások versenyképességének növelése és a tartós költségvetési egyensúly megteremtése. Persze sok kérdés fogalmazódott meg, ellenzéki képviselőtársaim részéről különösen, de nem lennék őszinte, ha nem mondanám el azt, hogy időnként bennem is és magunk között is, hogy az ezen célok megvalósításához vezető út vajon milyen módszerekkel és megoldásokkal tűnik a legésszerűbbnek. A fejlesztési törekvések megvalósítása és azok megtervezése mel lett világossá vált, hogy az ehhez szükséges források jelentős belső megtakarítások révén teremtődhetnek csak meg. A megtakarítások mellett azonban néhány esetben nagyon jelentős társadalompolitikai célok kapnak lényegesen fontosabb prioritást és nagyobb f orrásokat a 2004. évi költségvetésben, mint eddig bármikor. Ilyenek például a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások, melyek 12,5 százalékkal, mintegy 250 milliárd forinttal növekednek; a lakásügyek, települési és közösségi szolgáltatások, melyek 3 3,5 százalékkal, mintegy 75 milliárd forinttal növekednek. A vitában már elhangzott, hogy a rendvédelem és a közbiztonság kiadásai 11,8 százalékkal, 47 milliárd forinttal; a közlekedési és távközlési tevékenységek 47,2 százalékkal, 185 milliárd forinttal; és a kulturális szolgáltatások, melyek 12,3 százalékkal, mintegy 17 milliárd forinttal nagyobb összeggel szerepelnek ezekben a tervezetekben. A jövőt szolgáló beruházások sorában a legnagyobb jelentősége a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének van, és eze kben a fejlesztésekben már igen jelentős mértékben szerepelnek az uniós források. Az elgondolás az, hogy 2003 és 2006 között a gyorsforgalmi útfejlesztésekben 420 kilométernyi autópálya épül meg közbeszerzéssel, és 425 kilométer hosszon megkezdődik a kivit elezés, valamint 800 kilométernyi autópálya előkészítése indul meg. Emellett megkezdődik a Vásárhelyiterv megvalósítása körülbelül 8 milliárd forintos támogatással, amely nemcsak a Tisza mentén élők árvízbiztonságát teremti meg, de egyben új lendületet ad a térség terület- és vidékfejlesztésének is. 2004 és 2007 között a Vásárhelyiterv keretében 130 milliárd forintnyi beruházás valósul meg. Nem utolsósorban megkezdődik a budapesti 4es metró első szakaszának megépítése 15,8 milliárd forinttal. Említettem már a hozzászólásom elején, hogy nemcsak az elhatározott fejlesztésekre kell, úgymond, saját forrásokat teremteni, hanem meg kell teremteni a lehetőségét az európai uniós források fogadásának is. 2004ben 280 milliárd forint szolgál ilyen típusú fejlesztés ekre, amelyek mértéke 61 százalékkal több, mint az idén. A fejlesztési programok keretében az Európai Unió támogatásával 2004ben 238 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg a különböző programok, a PHARE, a SAPARD, az ISPA keretében. A források tekintet ében is új eljárásokat kellett alkalmazni: a koncentrációt, egy egységes, átlátható felhasználás rendszerét; kialakítva az elkötelezettséget, amely ezen forrásoknak kizárólag a kitűzött célok érdekében történő felhasználását garantálja; a rugalmasságot, am ely az átcsoportosítás lehetőségét biztosítja; az egyes előirányzatok felülről való nyitottságát is. A pályázatok előkészítésére, amely a magyar versenyképesség ilyen szempontból való megalapozását jelenti, 22 milliárd forint kerül elkülönítésre a 2004. év i költségvetésben. Ezen belül 11 milliárd forint az önkormányzatok, civil szervezetek, kis- és középvállalkozások pályázati előkészítési támogatását szolgálja, 10 milliárd forint az önkormányzatok saját forrásainak a kiegészítését, egymilliárd forint pedig az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos tájékoztatási és képzési feladatokat, és 21 milliárd forint fordítódik a költségvetésben azon intézményrendszer kialakítására, amely nélkül elképzelhetetlen és jogilag is lehetetlen az európai uniós forrá sok fogadása.
