Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - HEGYI GYULA (MSZP):
2574 A központosítás káros következményének tudhatjuk be azt, ha jövőre - a jól bevált csatornán keresztül - bem egy érdeklődni valamelyik vállalkozó a megyei fejlesztési ügynökséghez, azt mondják majd, hogy már itt nincsenek fejlesztési pénzek, csak Budapesten vagy a régiónál. A számvevőszéki jelentésből pedig az derül ki, hogy 2004re a beruházások lassítása és hal asztása lesz a jellemző úgy, hogy közben tovább nőnek a területi különbségek. Nézzük másképp a kis- és középvállalkozások helyzetét! Nőnee az adózás terén a lehetőségük? Számíthatnake ott jóra? Csökken a társasági adó 2 százalékkal. Egy példán keresztül szeretném bemutatni, mit jelent ez egy vállalkozás számára. Egy APEHtájékoztató számait hívom segítségül, ahol a Borsod megyei vállalkozások 2002. évi tényadatai szerepelnek. Kiindulópontként szeretném elmondani, hogy a kis- és középvállalkozási szektor a munkavállalók kétharmadát tudhatja be, és 99 százaléka tartozik ebbe a szektorba a megyén belül, ez az országos átlaggal körülbelül rokon. Nos, ennek a szektornak az egy vállalkozásra eső adózási eredménye átlagban 2,6 millió forint volt 2002ben. Tehát m ennyi akkor a 2 százalékos társasági adócsökkenés? 56 ezer forint évente. Tehát a Borsod megyei átlagos vállalkozó ebből a megtakarított pénzből ki tudja fizetni esetleg az egyhavi gázszámláját, de már egyhavi minimálbért nem. Más összefüggésében ez az egy teljes évi kedvezmény az egyhavi átlagköltségének az 1 százalékát sem éri el. Bővül persze a beruházási adókedvezmény határa, ezt meg azért nem tudják igénybe venni, mert vagy nincs elegendő saját erő az ilyen nagyságrendű fejlesztésekre, vagy olyan kis ö sszegű beruházást tudnak csak végrehajtani, aminél nem tudják igénybe venni ezt a kedvezményt. Vannak olyan térségek, ahol nem tudnak fejleszteni a cégek a Széchenyihitelkártya ellenére sem, mert vagy nincs kapcsolható saját erő vagy társforrás, másrészt a kamatterhek nem bírják el a magasabb költségeket. Nem érzékelhető tehát a kedvezmények köre, sőt a cégautóadó, a rehabilitációs hozzájárulás kétszeresére történő emelésével, a súlyadóemeléssel, az ökoadók belépésével tovább nőnek a vállalkozók terhei, pe dig ha legalább következetes lenne a kormány, tudna segíteni. Tavaly Csillag miniszter úr még azt mondta, hogy a költségek csökkentése valós segítség a vállalkozóknak. Akkor most miért nem csökkentették tovább a tbjárulékot vagy a tételes egészségügyi hoz zájárulást, mint ahogy azt az érdekképviseletek is kérték? Miben áll a gazdaságpolitikai fordulat, ha még ebben sem következetesek? Tisztelt Képviselőtársaim! Remélem ugyanakkor, utalva a beszédem elején említett Karinthynovellára, hogy ez a bizonyítvány még nem végleges, a diáknak még van módjában javítani a jegyen, és remélem, hogy a decemberi záróvizsgáig közösen helyrehozhatjuk a hibákat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZPfrakció. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Hogy az előttem szólót folytassam: a diák jövőre új iskolába iratkozik be. Ez lesz az első költségvetés, amely idejének a felében Magyaro rszág már az Európai Unió tagja lesz, és ez természetesen új uniós forrásokat is jelent, amelyek részint megjelennek a költségvetésben, részint nem jelennek meg, hiszen az Európai Unió filozófiája szerint a kedvezményezetteket közvetlenül megillető támogat ásokat nem is kell feltüntetni az állami költségvetésben. Európai uniós forrásokból 208 milliárd forint várható támogatásként, ami a költségvetésben nevesítve megjelenik, és 106 milliárd forint, amiről beszéltem, ami nem jelenik meg a költségvetésben, de k özvetlen kifizetésként minden reményünk szerint a termelőket, a különböző kedvezményezetteket el fogja érni. Ugyanakkor azt is látni kell másik oldalon, hogy a magyar állam, mindannyian, adófizetők 122 milliárd forinttal fogjuk támogatni tagdíjként, ha leh et így mondani, az Európai Uniót, illetve annak különböző projektjeit. Itt a vitában már elhangzott, hogy az önkormányzatok közel 10 milliárd forintot kapnak arra, hogy önrészként az európai uniós pályázatokhoz hozzárendeljék, hazai társfinanszírozásra öss zesen
