Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2572 De mit jelent ez a gyakorlatban? A vidéken élő, mezőgazdasággal foglalkozók támogatási lehetősége öt pilléren nyugszik a következő esztendőben, melyről szeretnék néhány gondolatot elmondani. A köz vetlen kifizetések esetében a művelt területre jutó támogatás: a gabona, olajos magvak, fehérje- és rostnövények esetében az idei, valamennyi termelőnek jutó 79 ezer forint/hektárral szemben mintegy 35 ezer forint jut hektáronként minden gazdálkodónak. Az egyszerűsített támogatások eredményeként - amennyiben ezt Brüsszel is támogatni fogja - a kertészeti kultúrák, így a szőlő, gyümölcsös és a többi, közel 200 ezer gazdálkodó szintén kap 17 ezer forint támogatást hektáronként. Itt jegyzem meg, Kékkői Zoltán képviselőtársam sajnos elment, bár utalt rá képviselőtársam, hogy nagyon cserbenhagyták történelmi ismeretei, de a földhasználónak jár a támogatás, nem pedig a földtulajdonosnak, tehát ezt szeretném kihangsúlyozni. (Glattfelder Béla: Csak a jegyzőkönyv ke dvéért mondom, hogy a földművelésügyi miniszter sincs itt!) Egyébként a bizottsági ülésen egy egész napirendként tárgyaltunk arról, hogy mi a különbség az uniós szabályozás, támogatás és mi a múltbeli magyar támogatás között. Hogy nem érti fideszes képvise lőtársaim egyikemásika, azt megértem, mert sokan csak autóbuszról láttak földet, vagy mondjuk, vonatablakból. A vidékfejlesztésre, beruházásokra elsősorban az uniós támogatásoknak köszönhetően mintegy 42 milliárd forint jut, amelyet 12,9 milliárd forint n emzeti forrás egészít ki. Az agrár- és vidékfejlesztési operatív programból 14,6 milliárd forint, a nemzeti vidékfejlesztési tervből 21,4 milliárd, míg a SAPARDprogramból 18,8 milliárd forint támogatásban részesülnek pályázat útján a vállalkozások. Egyébk ént a SAPARDforrásokból - mivel nem használtuk fel 20002002 között, most lehetőségünk nyílik rá - még mintegy 40 milliárd forint jövő május 1jéig a gazdálkodók rendelkezésére áll; ez is rendkívül kedvező a vállalkozások számára. Úgy gondolom, hogy ezek a források nélkülözhetetlenek a vidéki térségek modernizálása, a technológia korszerűsítése, az agrárkörnyezetgazdálkodás, a szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, a termelői csoportok létrehozásának és működtetésének szempo ntjából. A gazdaságok, a gazdálkodók szövetkezése, együttműködése, szervezettsége ad esélyt a kisgazdaságoknak, a vállalkozásoknak arra, hogy versenyképesek legyenek a források elnyeréséért, működésük hatékonyabbá tételéért, valamint a nagy mennyiségű és m agas minőségű termék piacra jutásáért. Csak így lehet megfelelő jövedelemhez jutniuk, ami természetesen kihat a foglalkoztatásra, az életminőség javulására és a vidék fejlődésére egyaránt. A harmadik pillér az uniós piacszabályozás, az úgynevezett interven ciós rendszer alkalmazása, ami árban garantálja a jövedelem igen jelentős részét, kiszámíthatóvá, biztonságossá teszi a termelést, úgy a növénytermesztés, mint az állattenyésztés területén, ami nagyban megkönnyíti a termelés finanszírozását is és a hosszú távon való gondolkodást. A gazdálkodó például akár háromhat évre előre tudja, hogy búzájáért, kukoricájáért a mi esetünkben most nem kaphat kevesebbet, mint 24 ezer forint. A hosszú távra szóló, kiszámítható, stabil piac nemcsak hogy elfogadható jövedelme t biztosíthat, hanem a hitelező bankok számára is kedvező feltételt teremt a mezőgazdaság, illetve az élelmiszergazdaság finanszírozását illetően. Ennek hiányában voltunk az elmúlt másfél évtizedben. Negyedik pillérként nagyon fontos megemlíteni, hogy növ ekednek a mezőgazdasági termelők adókedvezményei is, amelyek szintén a termelés biztonságát és a beruházásokat, a fejlesztést szolgálják. Így a mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételi határa 2004ben az idei 400 ezer forintról 600 ezerre emelkedik, a t ársasági adó mértéke 18 százalékról 16ra mérséklődik, illetve valamennyi regisztrált egyéni mezőgazdasági vállalkozó és társaság jogosulttá válik a fejlesztések egy részének leírására az adóból. Ahhoz, hogy az általunk támogatott költségvetés realizálása valósággá váljon, az kell, hogy a mezőgazdaságból élők, a gazdálkodók, a vállalkozások mindannyian regisztráltassák magukat. Meggyőződésem, hogy az FVM és hivatalai, a köztestületek, a falugazdászok, az agráregyetemek és
