Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - GLATTFELDER BÉLA (Fidesz):
2539 országgyűlési képviselő. Ugyanez van a Smart Hungaryprogram keretében is: attól, hogy azokkal a formális feltételekkel rendelkezik a pályázó, amik lehetővé teszik, hogy beadja a pályázatát, még nem következik, h ogy méltó arra a 100 millió forintra, vagy hogy ő a legméltóbbak közé tartozik. Ezért egy minőségi kritériumrendszert építettünk be, ami előre meg volt hirdetve, amiről lehetett tudni, hogy milyen szempontokat követ, és ami tényleg nem tetszett sokaknak, m ert a korábbi gyakorlattal szemben minőségi alapon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) szelektálni kezdett. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Glat tfelder Béla, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GLATTFELDER BÉLA (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha már az előbbi vitában benne voltunk, akkor elmondom, hogy konkrétabban mit is mondtak a külföldi befektetők, amikor a Smart Hungary szubjektív elbírálási rendszerét kritizálták. Nagyjából azt mondták el, hogy ez okot, terepet ad a korrupcióra. De én most nem erről szeretnék beszélni, hanem a mezőgazdaság helyzetéről. Ha megnézzük a költségve tési törvény tervezetét, azt láthatjuk, hogy jövőre a mezőgazdaság és a földművelésügyi miniszter nem lesz könnyű helyzetben, mert a gazdaság rosszul teljesít, és nincs elegendő pénz a költségvetésben ahhoz, hogy minden szükséges feladatot finanszírozzanak . Ha megnézzük, hogy a kormánypártok és az ellenzék, a FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontja között mi az alapvető különbség, akkor szerintem ezt úgy foglalhatjuk össze, hogy míg a kormányoldal a mezőgazdaságról úgy vélekedik, hogy ott nagyjából mind en rendben van, a dolgok nagyjából jól mennek, sőt nagyon is jól mennek, sokkal jobban, mint korábban, addig a FideszMagyar Polgári Szövetség inkább a különböző szakmai szervezetek, érdekképviseletek álláspontját osztja, miszerint a magyar mezőgazdaság ol yan súlyos válságba került az elmúlt egy évben, amilyenben még nem volt a rendszerváltás óta, és a helyzete napról napra romlik. Ma Németh Imre elmondta itt a parlamentben is, hogy szerinte adottak a fejlesztés feltételei a jövő évben. Egy évvel ezelőtt ug yanezt mondta - fejlesztésről beszéltek, arról, hogy milyen jó lesz a magyar mezőgazdaságnak. Ehhez képest ha megnézzük, hogy a Magyar Statisztikai Hivatal szerint 2003 augusztusa, illetve az azt megelőző év között mi történt - tehát 2002 augusztusa és 200 3 augusztusa között , akkor azt látjuk, hogy óriási mértékű leépülés ment végbe, hiszen a szarvasmarhák száma 17 ezerrel csökkent, a sertésállomány 117 ezer darabbal csökkent. A különböző érdekképviseleti szervezetek pedig arról beszélnek, hogy milyen mé rtékű veszteséget szenvednek el azok az ágazatok, amelyekben tevékenykednek. A sertéstenyésztők már idén július végén azt mondták, hogy a sertéságazat előreláthatólag 8,5 milliárd forint veszteséget szenved el az első félévben. Most a baromfitenyésztők azt mondják, hogy minden idők legrosszabb évét élik meg, és az év végi veszteségük el fogja érni a 20 milliárd forintot. Nyáron sokat beszéltünk arról, hogy a gabonaágazat nem fedezett aszálykárai és egyéb veszteségei 100 milliárd forintra fognak rúgni - mind ez az EUcsatlakozás előtt. Én azt gondolom, hogy ebből a helyzetértékelésből, vagyis hogy a magyar mezőgazdaság súlyos válságban van, és ez idáig nem tudott sikeresen felkészülni, éppen emiatt, az Európai Unióhoz való csatlakozásra, másfajta költségvetésn ek kellene következnie, mint amilyet a kormány benyújtott. Ráadásul vitathatatlan, hogy a koppenhágai megállapodás, amely mezőgazdaságunk csatlakozási feltételeit rögzíti, nem előnyös a magyar mezőgazdaság számára. Így tehát sokkal többet kellene tenni a f elkészülésért. A mi megítélésünk szerint, mivel jövő május 1jéig nem vagyunk az Európai Unió tagjai, még az év első felében egy intenzív felkészítési programot kellene végrehajtani, amelyik anyagilag is megerősítené a magyar mezőgazdákat.
