Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2521 Itt kapcsolódnék Varga Mihály képviselő úrnak ahhoz a megjegyzéséhez, és többen is fel szokták ezt vetni, nemcsak a költségvetési vitában, hogy ez a kormány annyit tudott tenni , hogy megszüntette az egyébként kiválóan működő Széchenyi vállalkozásfejlesztési tervet, a Széchenyitervet, és szemben azokkal a számokkal, hogy milyen sok pénzt fordított az előző kormány a vállalkozások támogatására, itt most semmi nem történik. Szeret ném világossá tenni, egyszerre persze nehéz azt mondani, hogy a mostani kormány felelős az egyensúly megbomlásáért, amikor visszafogja a kiadásokat, és azt is mondani, hogy az előző kormányzat nem felelős az egyensúly megbomlásáért, amikor 2001 második fel étől kezdődően - itt az időpont is fontos - jelentős mértékben megnövelte a gazdaságba pumpált pénz mennyiségét. Tehát nem lehet egyszerre azt is kérni, hogy tartsuk fenn ugyanezt a pénzbenyomási ütemet, de az egyensúlyt állítsuk helyre, és ugyanakkor term észetesen az államháztartás hiányát is csökkentsük, a maastrichti kritériumoknak megfelelően. A feladat így nyilvánvalóan nem oldható meg. Ugyanakkor érzékelve ezt a helyzetet, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium is tudatában van annak, hogy nemcsak Ma gyarországon, hanem Európaszerte, de mondhatnám, a világon mindenhol az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai programmá lépett elő az, hogyan tudjuk a kis- és közepes vállalkozások tevékenységét segíteni, élénkíteni. Ennek már különböző nemzetközi kormányk özi együttműködési formái vannak, hogy ilyen ügyekben közösen lépjenek fel. A magyar kormányzat is úgy ítélte meg, hogy itt bizony lényeges tennivalók vannak. És ami mindenhol a legfontosabb probléma, és itt Sümeghy Csaba képviselő úr utalt rá, hitelképtel en a kis- és középvállalkozások 60 százaléka. Úgy ítéltük meg, a legfontosabb feladat az, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelpiachoz való hozzáférését segítsük; hogy olyan eszközöket tudjunk kialakítani, amelyek alkalmasak arra, hogy a kis- és közep es vállalkozások, egyébként nem hitelképes vállalkozások hozzá tudjanak férni a pénz- és tőkepiacok nyújtotta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez sokkal költségtakarékosabb eszközt jelent az adófizetők pénzével való gazdálkodás szempontjából, hiszen a korábban s zinte kizárólag - vagy mondhatom, hogy: kizárólag - a vissza nem térítendő támogatásokra súlyt helyező Széchenyitervvel szemben itt egy olyan programcsomag került megfogalmazásra, ami a vissza nem térítendő támogatások mellett a hitel- és fejlesztési tőke ágon való támogatásra is fokozott hangsúlyt helyezett. Ezek a költségvetésbe visszatérülő, illetve a hitelpiacra is visszavisszatérülő forrásokat jelentenek, tehát anélkül, hogy túlzott terhet raknának az adófizetők vállára, a vállalkozások elég széles kö rét érintik kedvezően, amelyek hozzá tudnak férni hitelekhez és fejlesztési tőkéhez. Konkrétabban szólva: a Széchenyiterv vagy Széchenyi vállalkozásfejlesztési program keretében négylépcsős hitelprogramot alakított ki a kormányzat. A mikrohitel mellett a Széchenyikártya feltételrendszerét ez év júliusától megváltoztatta. Olyan módon sikerült ezt megváltoztatnia, hogy a korábbi tíz hónap alatt igénybe vett körülbelül 3500 Széchenyi vállalkozói kártya három hónap alatt megduplázódott, hiszen a kártyával igé nybe vehető hitelösszeg 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedett, és kedvezőbbé váltak az eljárási szabályok is a vállalkozások számára. Tehát hirtelen megnövekedett a vonzereje, és júliustól kezdve gyakorlatilag minden hónapban megduplázódik a kárt yát igénylők száma. Harmadik lépcsőként létrejött a midihitelprogram, ami 3tól 10 millió forintig teremt lehetőséget fejlesztési hitelek igénybevételére. És a legnagyobb hitelprogram az európai felzárkóztatá si hitelprogram, amelyik 80 milliárd forintos kerettel kíván a vállalkozások rendelkezésére állni. Ezeknek közös sajátossága, hogy mindegyikhez állami kamattámogatás társul, tehát a piacon elérhető magas kamatlábakkal szemben sokszor a jegybanki alapkamat feléért lehet hozzájutni vállalkozói hitelekhez. Tehát megkönnyíti a vállalkozások számára a hitelfelvétellel járó terhek vállalását, másrészt olyan garanciarendszereket épített ki hozzá a kormányzat, amelyek segítenek a bank számára fontos fedezeteket, bi ztosítékokat nyújtani, hogy ténylegesen hitelképessé váljon a vállalkozás, ezáltal megteremtve a lehetőségét annak, hogy gyakorlatilag is igénybe tudja venni a vállalkozás a számára elvileg felkínált hiteleket.
