Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
2519 tegye meg: a program az egész országra terjedjen ki.” Tehát a 800 millió forint erre kevés. Bizottsági ülésen elhangzott, hogy közel 78 milliárd forintra lenne szükség. Arra kérném képviselőtársamat, mi ehhez ad tunk be módosító javaslatot, hogy körülbelül ennyi pénzt biztosítson a következő évben a kormány, támogassa ezt a javaslatunkat, és ha megfelelő számú képviselő támogatni fogja, keresztül is fog menni ez a javaslat az Országgyűlésen. Ami még elgondolkodtat ó, és örülünk, hogy megváltozott az MSZPképviselők véleménye, hogy annak idején, másfél évvel ezelőtt, amikor leállították a programot, mi többször kértük, hogy ne kerüljön leállításra, folytassuk ezt a programot, és terjesszük ki az egész ország területé re. A nyár folyamán Németh Imre miniszter úr még úgy nyilatkozott, hogy itassák meg a fölösleges tejet a disznókkal. Örülünk, hogy az MSZPképviselőknél ez a szemlélet már megváltozott, és továbbra is szeretnék folytatni azt a programot, amit az OrbánTorg yánkormány annak idején megkezdett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Gaál Gyula államtitkár úr. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr. GAÁL GYULA gazdas ági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Azért élek a lehetőséggel, hogy ide feljöjjek, hogy ne kelljen hátat fordítani a képviselőtársaim közül senkinek, és jobban halljam és lássam őket, míg beszélek. Ti sztelt Hölgyeim és Uraim! Kósáné Kovács Magda tegnap azzal kezdte a felszólalását, hogy nem szereti a költségvetési vitákat, és én hajlok arra, hogy egyetértsek vele. Persze, igaza van Keleti György képviselő úrnak is, amikor azt mondja, hogy nagyon sokat lehet tanulni ezekből a vitákból. Sokat lehet tanulni, csak sajnos az a probléma, hogy nagyon alapos elmélyülés és tájékozottság, háttérinformációkkal való rendelkezés kell ahhoz, hogy az ember ténylegesen ki tudja szűrni a rengeteg információból a valósá got, mi az, amivel ténylegesen egyet tud érteni, és mi az, amit erős kételyekkel kell fogadnia. Az a baj, hogy a szimpatizánsokon vagy az érzelmileg elkötelezetteken kívül, akiket úgysem kell meggyőzni, mert az ember már úgyis eleve bezsebeltnek tudhatja a támogatásukat, a szimpátiájukat, a vitapartnereket meg nem sikerül, mert szintén érzelmileg elkötelezettek; és nehéz a sokféle dologban, amit sokszor a képviselők önmaguknak is mondanak, erősítve ezzel a saját kitartásukat és lelki erejüket, ténylegesen m egküzdeni. Én most költségvetési vita utolsó napján néhány korábban elhangzott hozzászólásra reagálnék, hadd éljek ezzel a lehetőséggel így a vége felé, hogy kicsit visszafelé is nézek. Ha már a visszanézésnél tartunk, sokszor vetik a mai kormánypártok sze mére, hogy túl gyakran mutogatnak visszafelé, hogy a mai helyzetért az előző kormányzat a felelős. Valóban nem elegáns dolog, és nem is szívesen él az ember ilyen eszközökkel, de sajnos nem nagyon hagyják azt, hogy ne beszéljünk az előző ciklusban történte kről is. Most csak Balsai képviselő úr felszólalására utalnék, aki sok olyan dolgot állított a jelenlegi gazdasági helyzettel kapcsolatban - felelőssé téve érte a Medgyessykormányt , amiért nem lehet nem megtenni, hogy ne beszéljünk arról, hogy tényleges en milyen előzményei vannak ennek a gazdasági helyzetnek. Az egyik dolog, amire reagálni szeretnék: sokan többedszer mondják el, hogy kétezer milliárd forinttal nőtt a magyar államadósság, mióta a Medgyessykormány van hatalmon, és hogy növelte minden egye s magyar család vagy akár kisgyerek vállára nehezedő adósságterheket is. Szeretném világossá tenni, hogy kétféle értelemben beszélhetünk államadósságnövekedésről: belföldi meg külföldi adósság vonatkozásában. Belföldi államadósság esetében a legnagyobb té telek azok a tételek, amelyeket valóban tavaly év végén, decemberben a költségvetésben már ez a kormánytöbbség emelt be a tényleges államháztartási keretek közé. De az adósság, az adósságállomány nem akkor keletkezett.
