Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÉVAI KATALIN tárca nélküli miniszter:
2508 A 2004. évi költségvetési törvény lesz az első a Magyar Köztársaság történetében, amely önáll ó esélyegyenlőségi címet tartalmaz. A nemzeti civil alapprogram révén első alkalommal jönnek létre a költségvetési feltételei a civil szervezetek valóban érzékelhető nagyságú működési támogatásának. A takarékosság érdekében minden fejezeti kezelésű előirán yzatnál érvényesülő csökkentések ellenére sikerült megőrizni olyan fontos források előző évi összegét, mint a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány támogatása. Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal a szakmai programokat tekinti elsőrendű feladatának, és épp en ezért a működésére a rendelkezésére álló forrásoknak a 6,7 százalékát fordítja. Mielőtt részletesen is bemutatnám a programjainkat, szeretném ismertetni azt, hogy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal a jövő évben közel 13 milliárd, pontosan 12,6 milliárd forinttal gazdálkodik, ami az önálló költségvetése, de ez csak egy része mindannak a kormányzati esélyegyenlőségi programnak, amely az összkormányzatot jellemzi. A jövő évi tevékenységüknek az egyik fő vonulatát a köztársasági esélyegyenlőségi program képe zi, amely 3,7 milliárd forintból fogja megvalósítani a célkitűzéseit. Ennek öt alappillére van, amelyek, azt hiszem, azért különösen fontosak, mert egy új intézményrendszer és a már meglévő intézményrendszer megerősítését szolgálják, a közvélemény formálás át szolgálják, és olyan célok melletti elkötelezettséget fejeznek ki, amelyek a korábbi években kevesebb szerepet kaptak a kormányzat politikájában. Egyik elsődleges célunk a nemzeti esélyegyenlőségi hálózatnak a kiépítése. Tudjuk jól, hogy a már meglévő s zociális intézmények egyik legfőbb hiányossága az, hogy nem összehangoltan működnek, hogy gyakran hiányoznak azok a civil tudások és azok a civil ismeretek, amelyek gazdagíthatják a szociális szektor működését. Ezekhez szeretnénk mi különböző módon segítsé get nyújtani: egyrészt a már meglévő infrastruktúrát, a már meglévő civil és szociális önkormányzati intézményeket erősítenénk tovább új szempontok alapján működő rendszerként, az esélyegyenlőség szempontjait érvényesítő rendszerként, és ezt a törekvésünke t a meglévő intézmények támogatásával vidéken és a fővárosban egyaránt elősegítjük. Hogy ez megtörténhessen, ehhez képzésre is szükség van, de mindenekelőtt összehangolt munkára van szükség, hiszen hiába rögzítik a törvényeink az együttműködési kötelezetts éget, ha ez nem valósul meg a gyakorlatban. Tehát a hálózatnak az lenne éppen az egyik célja, hogy az intézmények közötti együttműködést segítse. Előkészítő tanulmányok készülnek, elemzések készülnek, szociális térképek ott, ahol eddig még nem, és ebben na gyon számítunk a polgármesterek támogatására, számítunk az önkormányzatokra, számítunk a kistelepülésekre, számítunk a falvakra, mindazokra a szociális intézményekre, állami intézményekre, nonprofit szervezetekre, amelyek szerepet játszhatnak az esélyegyen lőség erősítésében. Egy ilyen hálózat kiépítése az európai uniós normáknak is igen megfelel, hiszen csak ilyen módon lehet eljuttatni minden állampolgárhoz azt a tudást és azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek jelenleg még híján vannak. Tudjuk jól, hogy a törvényeink EUkonformok, EUkompatibilisek, a törvények megvalósítása azonban még nagyon sokszor nagyon súlyos hiányosságokat mutat fel. Nagyon komoly demokráciadeficitre hívja fel a figyelmet az a joggyakorlat, ami gyakran érvényesül, szemben azokkal a t örvényekkel, amelyek kimondják az egyenlő bánásmód elvét és az esélyegyenlőség biztosításának a kötelezettségét. Ezek az intézmények, az új, megújuló, szakmai képzéssel megerősített, szakemberekkel megerősített intézmények segíthetnék az állampolgári jogtu dat erősítését, segíthetnének az állampolgárok a szolgáltatásokhoz való eljutásban, a szó legszélesebb értelmében. Nagyon szorosan kapcsolódik tehát ezen intézményrendszer kiépítéséhez az a képzési és közvéleményformáló program, amelyet a jövő évben szere tnénk megvalósítani, illetve amelynek már nagyon sok elemét idén is elkezdtük. Úgy gondoljuk, hogy fontos lenne az, hogy minden hátrányos helyzetű kisebbség méltó reprezentációt kapjon a médiában. Ezt mi olyan műsorokkal szeretnénk támogatni, amely például a romák, a nők, a fogyatékosok, általában a szegény emberek kérdéseivel és problémáival foglalkozik.
