Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2474 utófinanszírozási pénzből történik a hitelezés visszafizetése. Ez egy nagyon jelentős eredmény, és az is, hogy az Európai Unió ezt így tudomásul vette, hogy amíg utol nem érjük a rendszert - 20052006ban érjük utol , ad dig ez az előfinanszírozás technikailag így megtörténhessen. Az agrár hitelgaranciaalap részére 100 milliárd forint értékben a Kincstár viszontgaranciát vállal, erről sem nagyon beszéltek még képviselőtársaim, de bizony ez egy nagyon fontos finanszírozási , technikai és költségvetési törvényben meghatározott és definiált garancia. (8.20) Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások 150 millió forint hitelkeretig, az integrátorok 400 millió forint hitelkeretig állami garanciát állíthatnak a fejlesztési hiteleik mögé , tehát ez további friss pénzek bevonását teszi lehetővé, és így a következő évi költségvetésben a SAPARDdal együtt összességében 43 milliárd forintnyi beruházási pénzügyi forrás van. Most tárgyaltuk, illetve tárgyaljuk a 2002es agrárbeszámolót, amiben l átszik, hogy az a 35 milliárdos költségvetési támogatás több mint 100 milliárdos fejlesztést indukált - itt ez a költségvetés most gyakorlatilag 200 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséget biztosít - természetesen az önerő figyelembevételével is - az ág azatban tevékenykedőknek. A harmadik rész, amiről itt szólni kell - és itt egy kicsit akkor visszatérnék ahhoz, amit az elején a Vásárhelyiterv kapcsán mondtam : az európai uniós támogatások úgynevezett második lába, amit úgy hívnak, hogy orientációs ala p, és ez az orientációs alap az, ami programfinanszírozott pénzt jelent. Ez Magyarország számára 2006 végéig 134 milliárd forintnak megfelelő euró lehívását teszi lehetővé, úgy, hogy ehhez a magyar költségvetésnek a három év alatt 31 milliárd forintnyi tám ogatást kell erre a célra biztosítania. Most ebben az idei költségvetésben még mindig nem érjük el az optimumot, ami 1112 milliárd forint lenne, de lényeges az előrelépés az elmúlt évihez képest, ahol is 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre az úgyneveze tt agrárkörzetgazdálkodási fejezetben, valamint a táj- és az ökogazdálkodásban, most ez 8 milliárd fölé ment. Ha ehhez hozzáadjuk azt az 5,2 milliárdot, ami a kifejezett környezetvédelmi beruházások finanszírozását jelenti a mezőgazdasági ágazatban - ideé rtve a mezőgazdasági állattartó telepeket, az állatjóléti intézkedések megtételét , akkor ez mindenféleképpen előrelépés, bár még egyszer hangsúlyozom, hogy a további évek költségvetési tervezésénél is egyre inkább abba az irányba kell mozdítani az agrárf ejezetet, hogy az a tájgazdálkodásban és a vidékfejlesztési pénzekben legyen inkább érdekelt, mert itt az európai uniós elérhető támogatás 60 és 80 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy a magyar társfinanszírozás megötszörözhető optimális esetben, d e csak akkor, ha életképes és jó programok vannak. Ehhez képest készült el az érzékeny természeti területek agrárkörnyezetgazdálkodási programja, ami már most is túljegyzett: több mint kétezer pályázat érkezett csak HajdúBihar megyéből, és a Hortobágyi N emzeti Park, valamint a Gémmegőrző Kht. integrációjában elinduló program ötezer egyéni kisgazdaságnak biztosít olyan megélhetési forrást, ami jó piaci lehetőségek mellett a jelenlegi normatív agrártámogatások közel kétszeresét tudja biztosítani ebből a fed ezeti összegből. Tehát külön kell választani az intenzív és kvótához kötött, gyakorlatilag az európai uniós csatlakozással már leosztott pénzeket a tájgazdálkodási pénzektől, mert ezeknek a lehetőségei semmiben nem korlátozottak, és körülbelül kétkét és f élszeres jövedelemkiegészítést biztosítanak az ebben a rendszerben részt vevők számára, mint az intenzív gazdálkodóknak. Én örülök annak, hogy tovább folytatódik a földjáradéki program, ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Földalap mindazoktól, akik idős koruk miatt vagy egyéb lehetőségük híján a földet művelni nem tudják, az életjáradék fejében állami tulajdonba kerüljön. Ami a költségvetési agrárfejezetben talán nagyobb odafigyelést igényel - és remélhetőleg némi módosításra is szorul , az a kistermelők és a szarvasmarhatartók programfinanszírozása, ugyanis itt mintegy 30 ezer termelőnek az átállása válna szükségessé a húsmarhaprogramra, valamint a juh- és a kecsketenyésztés irányába, ugyanis ezek az 15 tehenes tejtermelő gazdaságok bizony nagyon nehéz helyze tbe kerülnek, ha nem tudnak váltani - ennek az állami támogatása nem maradhat el.
