Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
2381 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ebben a Házban nagyon sok vita folyik, és különösen sok vita folyik a jövő évi költségvetésről. Ez rendben is van, minden országban, minden demokráciában a parlamentben vitatják a költségvetést. Ha ez nem így lenne, akkor ez nem egy demokrácia lenne. De talán van egy dolog, amiben egyetértünk, illetve merem remélni, hogy egyetér tünk; mégpedig abban, hogy a jövő év legkomolyabb kihívása az ország számára Magyarország európai uniós csatlakozása. A jövő évi költségvetés egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa Magyarország zökkenőmentes alkalmazkodását, taggá válását az Unióban, hiszen az első év minden bizonnyal meg fogja határozni hosszú távra Magyarország esélyeit, Magyarország felemelkedését az Unión belül. Talán idáig ezekben a dolgokban egyet is értünk. Harrach alelnök úr az imént azt mondta, hogy itt két külön világképről, két országképről, két jövőképről van szó. Nagyon remélem, hogy ez nem azt jelenti, hogy az egyik oldal egy európai Magyarországot képzel el, a másik pedig egy nem európai Magyarországot. Én abban bízom, hogy mi mindannyian közösen egy modern európai Magya rországot szeretnénk, és a költségvetéstől is azt várjuk el, hogy ehhez a szükséges lehetőségeket megadja. Mi, szabad demokraták az uniós csatlakozás körüli vitákban mindig hangsúlyoztuk, hogy az Európai Unió alapvetően és elsősorban nem pénzről szól. Nem azért akarunk csatlakozni az Unióhoz, mert minél több pénzt szeretnénk látni az Uniótól, hanem azért, mert úgy látjuk, hogy az ország hosszú távú felemelkedésének, sikeressé válásának alapvető és elengedhetetlen feltétele az uniós csatlakozás. Tehát itt ne m elsősorban azt kell vizsgálnunk, hogy az első, második, harmadik év mit fog hozni, hanem hogy akár középtávon, akár hosszú távon politikailag, morálisan, társadalmi hatásaiban és természetesen - ne legyünk képmutatók - gazdasági hatásaiban is mivel jár a z uniós csatlakozás. Legalábbis mi, szabad demokraták, de azt gondolom, hogy mindannyian ebben a Házban meg vagyunk győződve arról, hogy ez az egyetlen sikeres lehetősége Magyarországnak. Az előbb azt mondtam, hogy nem a pénzről szól, de ha a költségvetésr ől beszélünk, akkor mégsem kerülhetjük el, hogy a pénzről is beszéljünk, és számokat is mondjunk. Tudom, hogy ez nagyon unalmas a jelenlévőknek és még inkább azoknak, akik távolból követik ezt a vitát, de talán nem árt pontosan tudni, hogy miről van szó, h iszen a mai nap folyamán is már számos olyan felvetés, észrevétel hangzott el a költségvetés uniós vonatkozásairól, amelyek félreértéseken alapulhatnak, esetleg félrevezető szándékúak voltak, de én nem minősíteni akarom őket, hanem világossá tenni, hogy mi ről van valójában szó. Két dologról szeretnék beszélni: az uniós forrásokról, beleértve a költségvetésen belüli és a költségvetésen kívüli forrásokat is, mert ez utóbbiakat - ugyan nem szerepelnek a költségvetésben, de az ország fejlődése szempontjából nél külözhetetlenek - sokan figyelmen kívül hagyták. Másodsorban pedig szeretnék beszélni - vagy fogok beszélni - az átláthatóságról, mert ez is egy fontos szempont, nemcsak azért, mert az Unió egyik vezérelve, hogy minden pénzügyi művelet ellenőrizhető és átl átható kell legyen, hanem azért is, mert mi magunk, képviselők is azt szeretnénk, ha világosan láthatnánk ebben a kérdésben, és itt vannak érdemei is ennek a költségvetésnek, meg vannak problémái is, ezekről is szólok. Először is hadd kezdjem azzal - már m ondtam, hogy nem a pénzt tekintem a legfontosabbnak, de mégis minden vitában ez föl szokott merülni , mennyi pénzt fogunk kapni. Előfordulhate az - amit sokan fölvetnek, ellenzéki képviselők is, de a sajtó részéről is, sőt lakossági fórumokon is , hogy Magyarország nettó befizetővé válik, tehát hogy az első évben többet fizet, mint amennyit az Unióból kap? Koppenhágában mi kötöttünk egy megállapodást, egy csatlakozási szerződést, és a csatlakozási szerződés bizonyos kereteket kijelölt. Ezek rendkívül ked vező keretek voltak, de ezt akkor is elmondtuk, ez valóban így van, hogy ezeknek a kereteknek a lehívhatóságára nincs százszázalékos garancia. Azok az összegek, amelyek idáig a levegőben röpködtek, vagy amiket mondtak különböző felelős és kevésbé felelős e mberek, nem megalapozatlanok abban a tekintetben, hogy az uniós számításokon alapulnak, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek az első évben vagy a további években rendelkezésre fognak állni.
