Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
2361 szolgál, de egyúttal könnyebbé is teszi majd a következő évek költségvetéseinek kidolgozását, előterjesztését, no és persze elfogadását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgatta k. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Sisák Imre képviselő úrnak, MDFfrakció. SISÁK IMRE JÁNOS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az adott év költségvetésének parlamenti tárgyalása mindig izgalmas és szin te végkimerülésig tartó vitákat eredményez a kormánypártok és az ellenzék között. Persze, más törvények esetében is előfordul ez, ennek lehettünk tanúi az elmúlt hét hétfőjén, amikor a hajnali órákig vitatkoztunk az egyes adótörvények módosításáról. Az akk or lefolytatott és a jelenlegi törvény vitája között van egy hasonló elem: mindkettő óriási mértékben sújtja az önkormányzatokat és ezen keresztül a lakosságot is. Hozzászólásomban alapvetően az önkormányzatokat érintő költségvetési fejezetekkel kívánok fo glalkozni. Mindannyiunk előtt ismert, hogy 2002ben az önkormányzatok mérlegfőegyenlege, kiadásaik és bevételeik különbözete mínusz 116,6 milliárd forintos eredményt mutatott. Ehhez jött hozzá a 2003as év, amikor a balliberális kormány a jóléti intézkedés einek hatását természetesen nem fedezte az önkormányzatok részére. A jóléti intézkedések következtében mintegy 117 milliárd forintos hiány következett be a magyar önkormányzatok költségvetésében. Az ígéretek mellé sajnos nem társult tényleges finanszírozás . Aztán elindult a 2004. évi állami költségvetés tervezése, és örömmel hallhattuk a sajtóból, hogy az önkormányzatok éve lesz a 2004es év, hiszen a 2004. évi költségvetés prioritásai közé tartoznak. Nos, nem sokáig ringathattuk magunkat Csipkerózsikaálmu nkban, hiszen a több kilós költségvetési köteteket kézhez kapva ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztalhattuk meg. Megállapíthatjuk, hogy a 2004. évi költségvetés sem változtatott azon az alapvető tételen, hogy az önkormányzati törvényben meghatározott kö telező önkormányzati feladatokhoz a tényleges forrásokat biztosítsa. A 2004. évi költségvetésben az önkormányzatok részére javasolt állami hozzájárulások és támogatások mértéke csak 4,1 százalékkal emelkedik, tehát a kormányzat által beharangozott 6 százal ékos inflációs mértéket sem éri el. A legfájóbb pont azonban talán az, hogy a normatív hozzájárulások és a normatív kötött felhasználású támogatások 2003ról 2004re 97 százalékra, illetve 95 százalékra csökkennek, konkrétan forintosítva: 5 milliárd 741 mi llió forintos csökkenés mutatható ki ezen a területen. A központosított előirányzatok növekménye 220 százalékos, de azt is rögtön hozzá kell tenni, amit az Állami Számvevőszék is megállapított a vizsgálatában, hogy ez a növekmény csaknem teljes egészében ú j feladatokkal kapcsolatos, a meglévők több mint kétharmada nem nő, nem változik. (12.10) Nem hiszem, hogy bármely önkormányzat örülne annak, hogy a központosított előirányzatok közül talán a leglátványosabban a létszámleépítéssel összefüggő központosított előirányzat változik: a 2003. évi 500 millió forintos összegről 1,5 milliárd forintra. Ez is a kormányzat leplezetlen szándékát mutatja, nevezetesen azt, hogy a közszférában 2004re előirányzott 6 százalékos bérfejlesztést csakis jelentős létszámleépítéss el lehet megvalósítani. Mi, gyakorló polgármesterek azonban jól tudjuk, hogy a létszámleépítés az adott évben abszolút semmiféle többletforrást nem eredményez az önkormányzat számára, az egyenleg egyértelműen mínuszt mutat, hiszen sokkal több a létszámleép ítéssel járó kiadás. Gondolom, a kisebbségek esélyegyenlőségét növelendő csökkentik a helyi kisebbségi önkormányzat részére szánt összeget 2003ról 2004re, hiszen a 2003. évi kiadásoknak mindösszesen a 99 százalékát biztosítják a helyi kisebbségi önkormán yzatok működéséhez.
