Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2359 jogú tagjává válik, ez az első költségvetés, mely már az európai uniós pénzekkel, visszatérítésekkel és persze befizetési és társfinanszírozási kötelezettségekkel is számol. 315 milliárd forintot kapunk az első, csonka évben, 2004ben az Európai Uniótól, 71 milliárd forintnyi társfinanszírozási és 155 milliárdnyi befizetési kötelezettség mellett, már amennyiben jól olvastam ki mindezt az e téren nem éppen könnyen átlátható és nyomon követhető sorokból és táblázatokból. Nem könnyű ugyanis köztük eligazodni. Kissé keverednek a kötelezettségvállalási és kifizetési összegek. A minisztériumi fejezetek és a miniszterelnökség fejezete közötti egyes európ ai uniós kiadások szétválasztásai, valamint az operatív programok végösszegei és kötelezettségvállalási összegei közti eltérés is jelentősnek mondható. Ugyancsak formai hiányosság, de meglehetősen zavaró az idősorok hiánya. Nemhogy a 2003as várható teljes ítések, de még a 2003as tervadatok sem fellelhetők a főkötetben, így aztán jelentős pluszmunkát igényel az összevetésekhez szükséges adatok felkutatása. Az ismert köztisztviselői és közalkalmazotti leépítések időszakában foglalkoztatotti létszámadatok is szükségesek lennének. Nem tagadható, hogy az önkormányzati finanszírozásban bizonyos feszültségek valószínűsíthetők, noha a pár napja tett miniszterelnöki ígéret, az önkormányzati pénzek 30 milliárd forinttal történő megemelése sokat javít a helyzeten, csa k még azt nem tudni, hogy pontosan hol. Az önkormányzatokat megillető normatív állami támogatások csökkenése sok helyütt tetten érhető, erről előttem sok képviselőtársam szólt már. Vannak persze pályázati úton elérhető támogatásfejlesztési pénzek is, azonb an mivel tudjuk, hogy pályáztatási képesség és készség tekintetében igen nagy különbségek vannak egyes önkormányzatok között, veszélye van annak, hogy pontosan azok nem fognak tudni eredményesen pályázni, akik a leginkább rá lennének szorulva ezekre a pénz ekre, vagyis a legrosszabb adottságú önkormányzatok. Hasznos lenne ezért még talán most is megvizsgálni, hogy mennyiben lenne lehetőség inkább az alapnormatívák emelésére. Az önkormányzatok közvetlen támogatására 756 milliárd forint jut, ami kiegészítve az ígért 30 milliárddal nem kis pénz, de világos, hogy régi elmaradásokat, soksok évre visszanyúló elmaradásokat nem lehet egyszerre pótolni. Fájó pontja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet tervezetének a MÁVfejlesztésekre, valamint egyes célel őirányzatokra, ezek közül is elsősorban a kis- és középvállalkozói célelőirányzatra jutó, igen mértékletesen megállapított támogatási összeg. Mindkét esetben még nominálisan is kisebb összeget fedezhet fel a figyelmes olvasó a megelőző évekhez képest. Péld ául 9,7 helyett 6,5 milliárd áll most rendelkezésre MÁVfejlesztésekre, és 20 milliárd helyett 12,8 a KKC céljaira. De hasonlóképpen szerénynek tűnik sok, szintén csökkenő intézményi támogatás is, például amit a METESZnek, a kamaráknak vagy a Magyar Gazda ságelemző Kht.nak tud a fejezet, a tárca nyújtani. A kombinált fuvarozásra, a logisztikai központokra és kikötők fejlesztésére fordítható nominálisan is mintegy 25 százalékkal csökkent összeg az, ami különösen fájó pontja a GKM fejezetének, mely egyébként - mint a továbbiakban erről említést teszek - hihetetlen fontos prioritását jeleníti meg a közútfejlesztés kapcsán ennek a költségvetésnek. (12.00) Az akadálymentes közlekedés fejlesztésére sincs több 45 milliónál az ez évi 100 millió után. Mindez nyilván fájó, de gazdasági bekerítettségünk okán nehezen lenne megspórolható vagy alapvetően másként intézhető. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanakkor a költségvetési törvényjavaslat erényei és előnyei számosabbak és je lentősebbek, mint hiányosságai, amiből az előbb szemelgettem. Ez ugyanis - mármint ez a költségvetési tervezet - összességében egy, a gazdaságunkat, azaz országunkat egészséges fejlődési pályára állítani alkalmas költségvetési tervezet. Egyértelműen megáll apítható, hogy abban a versenyképességnövelő és beruházásfejlesztő prioritások dominálnak, éppúgy egyébként, mint a nemrég tárgyalt adótörvényekben.
