Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2344 egészségügyben, amely átalakulás előtt áll, egy olyan egészségügyben, amelyet bele próbálnak hajtani egy olyan magánosítási folyamatba, ami beláthatatlan következményekkel jár az elkövetkező évtizedekben az egyenlő hozzáférés esélyét illet ően és az egyenlő színvonalú ellátás esélyét illetően. Év közben Kökény Mihálytól, még államtitkárként, miniszterjelöltként - miniszterként már kevésbé, miniszterként azért megfontoltabban nyilatkozott - folyamatosan hallottuk, ami itt elhangzott, hogy a k öltségvetésben figyelemmel kísérik, illetve figyelembe fogják venni az áfatörvény módosulását. Ez a gyógyszer esetében, abban egyetértenek a szakértők, 11 milliárdot jelent. Azt nem hiszem, hogy lehet tagadni, hogy ennek nyoma nincs a költségvetésben, de a gyógyszerekről egy kicsit később. Azonban itt energiaáremelésre, környezetadó, ökoadó meg különböző adóbevezetésekre, illetve jelentős emelésekre kerül sor, amely az intézményeket hihetetlen mértékben terheli. Arról nem is beszélve, hogy kommunikálnak 6, most már 8 százalékos béremelést, aminek a fedezete abszolút nincs benne a költségvetésben. Azt mondják, hogy a létszámleépítés csak a központi költségvetési szerveket érinti, az egészségügyet nem. Csak kérdezem én, hogy honnan fogják tudni kigazdálkodni az egészségügyi intézmények a fedezetét a béremelésnek, amit nem kapnak meg. Nyilvánvaló, hogy szűkítéssel, létszámleépítéssel, szolgáltatásszűkítéssel, a felújítások és beruházások teljes visszafogásával, mint ahogy utal is erre az Állami Számvevőszék any aga. Azonban ez hosszabb távon sokkal nagyobb károkat okoz, mint amennyi nyereséget remél ettől a kormányzat, hiszen a szükségletek megmaradnak, ezek a fejlesztési, beruházási szükségletek csak fokozottan fognak jelentkezni, és mivel későbbi időpontra toló dik a megvalósulásuk, ezért sokkal drágábba fognak kerülni. Igaz, erre azt mondja a kormány: mit izgat engem, hogy mi lesz 345 év múlva, mert talán érzi, hogy olyan sokáig nem fognak kormányozni. (Közbeszólásra:) Ez nem ábránd, ez hangulat, hölgyeim és u raim, de majd meglátjuk. Azt mondják, hogy a háziorvosi szolgálatokat megerősítik, hogy ott kiemelt a növekedés. Ez az idei évi teljesítéshez képest még a jövő évi inflációs szintet sem éri el, csak egy 4,6 százalékos növekedésről van szó, de azért ide bep akolnak még különböző prevenciós kötelezettséget meg egyéb feladatokat az alapellátásnak, tehát ott a pénz egyáltalán nem biztos. A trükk alapvetően az, és amikor önök a különböző kasszák hihetetlen mértékű növekedéséről beszélnek, az abban keresendő, hogy az elmúlt évi költségvetésben az úgynevezett 50 százalékos béremelés egy külön célirányzat soron szerepelt, amit most szétosztottak a kasszák között. Igaz, azt nem tudják, hogy a finanszírozás hogy fog változni, hiszen emlékezzünk vissza, amikor az alapel látásban a kártyapénzhez kötötték a béremelés összegét, több száz alapellátási egység került kritikus helyzetbe, amit utólag ígyúgy kellett korrigálni - kétes a végkimenetele. Azonban a nagyságrenddel nagyobb járóbeteg, illetve fekvőbetegellátás esetébe n, ha ezt egy HBCShez vagy egy német pontrendszerhez próbálják kötni, akkor tényleg beláthatatlan a következménye, amit még mindig nem tudunk, hiszen hétről hétre változik a finanszírozási elképzelés. Egyszer azt mondják, hogy visszatérnek a fix, a bázisf inanszírozáshoz, utána azt mondják, hogy beépítik, de az alapdíjat nem fogják növelni, a következő pedig az, hogy egy kevert típusú rendszer, amelyben van egy bizonyos bázisköltségvetése az intézményeknek, a többi pedig a teljesítmény után megy. De, hölgye im és uraim, már lényegében ketyeg a három hónapos csúszás miatt az idő. Az intézmények gazdasági vezetői és a felelős orvosvezetői a fejüket fogják, mert egyszerűen nem tudják, hogy januártól mi lesz, nem tudják, hogy hogyan kalkuláljanak. Hétről hétre ké szítik az újabb és újabb számításokat, amit éppen a sajtó kiszivárogtat, hogy milyen háttérmegállapodások következtek. Hadd térjek ki nagyon röviden a béremelésre! Ez az 50 százalék tényleg egy egyszeri hatalmas nagy emelés volt - átlagban, természetesen. Ez az átlag azt jelenti, hogy volt, akinek 70 százalék, de volt, akinek csak 2530 - átlagban 50 százalék. Azonban az idei évben egy fillér béremelés nem volt, és a jövő évi költségvetésben egy fillér béremelésfedezet sincs. Még egyszer, lassan: tehát az idei évben egy fillér béremelés nem volt, és a jövő éviben sincs fedezet a béremelésre, hacsak intézményeket be nem zárnak, hacsak leépítések nem következnek be, és esetlegesen ott bármilyen, valamilyen megtakarítás keletkezik. De ezt is tudjuk jól, hogy a z első évben megtakarítást nem hoz,
