Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - Az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
230 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Parlament tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/4146. számon, a bizottságok ajánlásait T/4146/1., 2., 3. szám okon kapták kézhez. Most a képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, aki előzetesen írásban jelezte felszólalási szándékát. Képviselő urat illeti a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a törvényjavaslatnak a vitája még a tavaszi ülésszak alatt, annak vége felé, dátumszerűen június 17én kezdődött meg, és akkor sor került a pártok álláspontjának ismertetésére, az úgynevezett vezérsz ónoki felszólalásokra. Itt valamennyien, köztük a FideszMagyar Polgári Szövetség is, előadtuk álláspontunkat. Tulajdonképpen ezek a felszólalások már tartalmazták a legfontosabb kérdésekben a vitában bizonyos értelemben a válaszokat is. Hiszen nem itt ism erték meg a pártok egymás véleményét, hanem korábban, egyeztetéseken ezek már ismertté váltak. Tehát azt előrebocsáthatom, hogy a június 17i ülésnap érdemben gyakorlatilag, szinte azt mondhatom, teljes értékű megtárgyalását hozta ennek a törvényjavaslatna k az általános vita szintjén; amit talán az is visszaigazol, hogy most, ebben a pillanatban a kormánypárti oldalon nagyra becsült államtitkár úron kívül senkit nem látok, tehát nem jöttek el azok a képviselőtársaim, akik akkor vitatkoztak. (17.40) Ebből ad ódóan vagy ebből is adódóan azt gondolom, hogy a mostani felszólalásomat sem kell túl hosszadalmassá terveznem, vagy engednem, hogy hosszadalmas legyen, és ígérem, hogy az ismétlésektől tartózkodni is fogok. Egyvalamit azért általánosságban szeretnék most elmondani: abban a vitakörben - ha szabad így fogalmaznom - azzal kapcsolatos ellenérveinkre, kifogásainkra, amik ennek a törvényjavaslatnak a neurotikus pontját érintették, igazi, érdemi válasz, érdemi ellenérv a túloldalról, a kormánypártok oldaláról nem érkezett. Csak emlékeztetőül azok számára, akik ma ezt a vitát figyelemmel kísérik: arról van szó, hogy igazán vitás pont ebben a törvényben a külképviseleteken történő szavazást illetően merült fel két tekintetben. Milyen legyen a szavazás módja, illetve kik bonyolítsák le ezt a szavazást? A FideszMagyar Polgári Szövetségnek az az álláspontja, hogy a számítógépes szavazás ideje még nem érkezett el, nem tartunk ott, hogy az megvalósítható legyen, és e megoldással szemben számos fenntartást fogalmaztunk me g. Ez az egyik kérdéskör volt, amit érintettünk. A másik pedig: nem tartjuk mellőzhetőnek azt, hogy ne választási bizottságok bonyolítsák le a szavazást, akik a garanciái annak, hogy törvényes, pártatlan és tisztességes választások kerüljenek lefolytatásra . Ígéretet tettünk ebben a vitában június 17én, hogy módosító javaslatainkat elő fogjuk terjeszteni. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy ez a mai napon megtörtént, a FideszMagyar Polgári Szövetség általam jegyzetten benyújtotta módosító javaslatait. Egy módosító javaslat még kidolgozás alatt van, a rendelkezésünkre álló határidőig, péntekig ezt is be fogjuk nyújtani. Mostani felszólalásom során azonban még - kiegészítőleg a már elmondottakhoz - két kérdést szeretnék megemlíteni. Erről legutóbb nem beszélt em, bár képviselőtársaim az akkori felszólalásukban érintették az egyik problémát, ez pedig az Európai Parlament tagjai jogállásának a kérdése. Már akkor is utalt rá, ha jól emlékszem, a szabad demokrata felszólaló és az MDFes vezérszónok, hogy itt problé mákat lát a törvényben, és én is szeretném ezt megerősíteni. A törvényjavaslat 11. §a ugyanis egy nagyon rövid, szűkre szabott tétellel elintézi a jogállás legnagyobb részét. Ez így szól: az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kivál tságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8i jegyzőkönyv értelmében rájuk vonatkozó kiváltságok és mentességek. Tehát egy utaló szabály rendezi a jogállási kérdések legnagyobb részét, ez visszautal egy nemzetközi szerződésre, amely nemzetközi szerző dés különben Magyarországon még ratifikálva nincs, törvényben kihirdetve nincs, nyilván persze majd erre is sor kerül, hiszen ez
