Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz):
2290 köszönhető, hogy a Medgyessykormány az év során, főként a második félévben a költségvetés tartalékából átcsoportosított, részben a f ejlesztésekre, részben a piaci zavarok kezelésére. Külön kell szólni a gazdálkodók jövedelempozíciójának alakulásáról, amely jelentős mértékben összefügg az úgynevezett 60 milliárd forintos adósságrendezési programmal. Erre is tekintettel együttesen az agr árgazdálkodók adózás előtti eredménye növekedett, és 47,2 milliárdot ért el. Hozzá kell persze ehhez tenni, hogy az adósságrendezési program nélkül az eredményszínvonal érdemben lényegesen kevesebb lenne. Ugyanakkor én is ki szeretném hangsúlyozni, hogy az eredményességből a gazdálkodás belső struktúrájának megfelelően minden mérlegkészítő és nem mérlegkészítő, őstermelő vagy családi vállalkozó, társas vállalkozás egyaránt részesült, tulajdonképpen 120150 ezer mezőgazdasággal foglalkozó járt jól ezzel a dö ntéssel, illetve a fejlődés esélyét adta meg az adósság konszolidációja. Általánosságban a jelentés alapján is megállapíthatjuk, amit az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása is kihangsúlyoz, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképessége 2002ben ugyan nem j avult, nem mérséklődtek az uniós csatlakozáshoz szükséges versenyképességi feltételei. Ez ráirányítja az Országgyűlés, a kormány figyelmét arra, hogy a szükséges intézkedéseket maradéktalanul meg kell hozni. Ezért tartom fontosnak, hogy az Országgyűléshez benyújtott 2004. évi költségvetésből a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési célokra tervezett 293 milliárd forint maradéktalanul rendelkezésre álljon. Az intézményrendszernek lehetővé kell tenni az uniós források maradéktalan befogadását, és a gazdálkodókho z, vállalkozásokhoz való eljuttatását. Célunk nem lehet más, mint a magyar vidék, a mezőgazdasági vállalkozások felzárkózásának elősegítése, az ehhez szükséges gazdasági alapok hazai és uniós forrásból való megteremtése. Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrár gazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása felhívja a figyelmet arra, hogy a politikának és az agrárium szereplőinek mindent meg kell tenni azért, hogy egy közösen kimunkált, a törvény által is előírt kö zéptávú agrárstratégia mentén az uniós csatlakozás és az eredményes beilleszkedés sikeres legyen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (20.00) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Vin cze Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Karakas képviselő úr elmondta, hogy 2002ből kiindulva próbáljunk meg előrefelé haladni és nézegetni. Valóban, teljesen igaza van. Azt gondolom, hogy… Hogyan tovább? Legyenek géptámogatások, ültetvénytámogatások, fejlesztések, olcsó hitelek, bővüljön a falugazdászhálózat, mérjék ki az osztatlan tulajdont, a szövetkezeti üzletrészek kerüljenek kifizetésre, az aszály- és fagykár - várhatóan lesz ilyen jö vőre, de reménykedjünk, hogy nem lesz - bizony kerüljön maradéktalanul kifizetésre, és időben. Természetes módon ehhez pénz, pénz, pénz kell. Nyilván nem annyi, mint amennyit a jövő esztendőre tervez a tisztelt költségvetés, hanem, mondjuk, közel 100 milli árd forinttal több, és ennek azért megvan a fedezete, mert amikor arról szól mindkét oldal, hogy bizony, itt ennek a háromszorosa is befolyik aktívumként a nemzetgazdaság kasszájába, akkor van miből; tehát a saját pénzét fogja tudni felhasználni az agráriu m arra a célra, ami munkahelyet teremt, a vidéket megtartja, ottani élhető életet biztosít kicsinek és nagynak. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az agrárolló lehetséges nyitásában bizony nagy szerepet fog játszani az energiaárak iszonyatos emelkedése, hisze n az a 40 százalékos áremelés haza fogja vágni a fóliás kertészeket, az üvegház alatt termesztőket, mindazokat, akik gázzal vagy egyéb más energiával fűtenek; ugyanígy megterheli a gázolaj és egyéb jövedéki adó. Azt javasoljuk, hogy ennek a jövedéki adónak a 100 százalékát lehessen visszaigényelni, és ha ebben partner a másik oldal, kedves MSZPs