Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2288 Az egy sajnálatos tény persze, hogy az egész agráriumnak az életképess ége nem olyan jó, hogy a bankok most egymás kezéből kapkodják ki az ügyfeleket, és versenyezzenek a hitelt igénylők kegyeiért. Az életképesség - a kétpercesemben is előhoztam ezt - egy módon viszont javítható: a szövetkezéssel vagy az integrációval. Az int egráció valamilyen formájával, amelynek tényleg megvannak a múltba nyúló gyökerei. Én most is azt tudom mondai, hogy a szövetkezés, az erő központosítása nagyon jó, de ha nincs mellette tőke, nincs mellette hitelképesség, akkor kénytelen időlegesen vagy ho sszabb távra egy olyan integrátort keresni - és remélhetőleg találni is , amely segítheti őt ebben a tevékenységében, és egy integrátoron keresztül lehet hitelt biztosítani, lehet tőkét biztosítani. Ami még ebben a témában ezekből a számokból kiolvasható. Én nem tekintem diszkriminációnak úgy, mint Kékkői úr, mondjuk, a hitelkonszolidációban az arányokat. Mint ahogy nem tartom igazából diszkriminálónak azt sem, amit a másik oldalról vetnek fel, hogy az egyéni gazdálkodó esetenként sokkal kevesebb adót fize t be a költségvetésbe, mint például egy társas gazdálkodó. Ebből adódóan esetenként megteheti azt is, hogy a gazdálkodása picit eredményesebb. Mert a hitelek igenis komoly összeggel terhelik és nehezítik a gazdálkodó eredményességét. Ugyanígy nem tekintem igazából a szövetkezeti üzletrész kapcsán sem úgy a dolgot, mint ahogy Kékkői úr tette, hiszen ez egy olyan ügylet volt, amit érdemes lett volna talán jobban kifejteni ebben a beszámolóban is. Persze hozzá kell tenni, hogy ez a 2002. évről szól, és a követ keztetések levonása igencsak mára tehető vagy az elkövetkezendő időkre. Hisz azért elhangzott, hogy 62 milliárd forint szövetkezeti üzletrész felvásárlására volt polgári akarat. Igen. De azért tény, hogy polgári akarat volt 21,5 milliárdnyi csődbe jutott s zövetkezeti üzletrész felvásárlására is, amiből a megtérülés - a mai számok azt mutatják - közel 200 millió lesz. Tehát töredéke annak, mint amennyit az állam adott érte. És ez, kérem, a mi zsebünkre megy, az adófizetők pénzére! Vagy a szövetkezeti külső ü zletrészeseknél kiment 41 milliárd forint, de a könyv szerinti értéken ez mintegy 26 milliárd. Tehát itt is vesztesége lesz az államnak, és ha ezt így nézzük, egy nem agráriumból élő és azzal foglalkozó joggal teszi fel nekem a kérdést, hogy kérem, hol van nak az adóforintok. (19.50) Nem lehetett volna jobb célra költeni ezeket a pénzeket? Ne adj' isten, még tovább növelni az amúgy is jelentős, de még mindig nem elégséges beruházási arányt? Lehet, hogy érdemesebb lett volna ezt tenni, s akkor talántalán egy 2003ról szóló jelentés már további sikerekről adhatott volna számot. Én nem tekintem sikernek a külső üzletrészfölvásárlást olyan szempontból sem, hogy a külső üzletrészekből származó pénznek csak egy nagyon töredék része - és ezt nem tükrözi a jelentés - kerülhetett vissza a mezőgazdaságba. Tehát, uraim, amikor ezekről beszélünk, ezeket a számokat nézzük, akkor valahol ezek mögé a számok mögé kell néznünk nemcsak a mostani vitában, hanem a későbbiekben is. Én azt mondom, hogy próbáljunk meg olyan témáka t keresni itt, a patkó mindkét oldalán, amelyek a megoldásra összpontosulnak. Keressünk olyat, amit közösen tudunk megoldani, mert ez igaz: az uniós csatlakozásig alig van hátra néhány hónap. Próbáljunk meg olyan következtetéseket levonni, amik pozitívak, és előre viszik a teljes ágazat ügyét! Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Pásztohy András úrnak, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon! PÁS ZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyiünk előtt ismert, hogy az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés alapjául az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény szolgá l. Magam is abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy részese lehettem 1997ben a törvény megalkotásának, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy egyik
