Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2274 elemezni. Itt akkor felvetődne egy kérdés: vajon melyik gazdaság a versenyképes? Az, amelyik kevesebb hitelből tud d olgozni, és nadrágszíjhúzással pótolja azt, ha vesztesége van, vagy az a nagyüzem, amely magas hitelekre kényszerül struktúrájánál és szerkezeténél fogva. De én azt hiszem, erről nem hitvitát kellene folytatni, hanem a jövő érdekében és a 2006 utáni európa i uniós támogatások függvényében is át kellene tekintenünk, szabályoznunk, formálni a jövendő birtokszerkezetet és a gazdasági szerkezetet. Most tulajdonképpen a 2002. évi beszámolóról kell beszélni, bár rendkívül élvezetes volt, hogy ennek kapcsán mi mind ent hallottunk az eddigi felszólalásokban is. Tisztelt Ház! Azt is nagyon jóleső érzéssel olvastam a jelentésben, ami az agrárgazdaság várható versenyesélyeiről szól. Az idő rövidsége miatt itt nem akarom idézni szó szerint, de kétségkívül a leglényegesebb számomra, amit itt olvastam, hogy “kiemelt cél a tartósan életképes gazdaságok kialakításának és a termelői együttműködéseknek a támogatása”. Ez nagyon fontos és nagyon jó lett volna, ha már a 2003. évi költségvetésben még nagyobb hatékonyság lett volna a 2002. év megállapítása szerint, és akkor a bészeket nem augusztus végén bírálták volna el, hanem a szabályok szerint már május végén is lehetett volna ebben segíteni. Az meg különösen a szívemhez szól, hogy a csatlakozásig különös hangsúlyt kell helyeznün k a magyar mezőgazdaság műszaki, technikai korszerűsítésére, az elmaradt fejlesztések pótlására és a többi. Ugyanezeket a megállapításokat és tanácsokat támasztja alá és támogatja az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása; mintha az MDF véleményét hallottam volna vissza ezekben, amelyeket itt március 3án voltam bátor elmondani napirend előtt, és amelyről éppen ma polemizáltunk telefonon egy kicsit Magda képviselőtársammal. Az a bizonyos hitelcsomag már készül, készül, de úgy készül, mint a Luca széke, és biz onyára egy kicsit gyerekes lenne, ha itt elkezdenénk azon vitatkozni, hogy ki volt a kezdeményező. Az a fontos, hogy csak már lenne meg, csak már lenne meg, miniszter úr. Az a lényeg, csak már lenne meg, mert május elsejéig még vannak lehetőségeink. Különö sen a szívemhez szól az a tanács, és kérem, fogadja meg a kormány is, amelyet az Agrárgazdasági Tanács itt külön kiemelt, hogy a lehető legteljesebb körben élni kell a koppenhágai megállapodás azon engedményével, amely lehetővé tette, hogy a csatlakozás pi llanatában működő nemzeti támogatások egyszerűsített módon notifikáltak az Unióban. (18.50) Kérem, ez iszonyúan fontos. Van még 5 vagy 6 hónapunk. De ezt már elmondtuk márciusban, hogy így kellene cselekedni. Kérem, a 26. órában sincs késő. Tessék cselek edni! Visszatekintve még a 2002es évre, mert főleg arról kellene beszélni még két percben: az agrárpiaci zavarok elhárítása nagyon fontos feladat minden évben. Ez bizony 2002ben is nagy nehézségek árán sikerült, mert 2002re már elmélyült a sertéspiac vá lsága. Az viszont örök keservünk, bár tudom, hogy erre nemzetközi szerződések vannak, hogy 2002ben, akkor, amikor elmélyült az agrárpiaci válság, 12 milliárd forint sertéshúsimport volt. Hogy ez ellen mit tudunk tenni? Most már semmit, de akkor valamit ke llett volna. Jótékony lett volna, ha már 2002ben az új rendtartási törvény megszületett volna. A birtokpolitikáról már szóltam, azonban még néhány mondatot mondanék a jelentés alapján. Valahogy úgy tűnik, hogy a 2002ben, de azóta sem, vagy nem tud, vagy nem akar változtatni a kormány a nagybirtoktörpebirtok kétpólusú mezőgazdasági struktúra kialakulásán. Van egy középbirtokos réteg, amelyet jobban kellene támogatni. Ez valahogy elsikkadt a 2002es kormányváltás után. Erről már beszéltem. De nem elég csak azon sopánkodni, hogy kérem, ez alakult ki, és milyen sok törpebirtok van Magyarországon, hanem ez ellen tenni kell. Bár azért ne essünk át a ló túlsó oldalára, ez a sok kis törpebirtok - amely egyébként statisztikai adat - nagyon sok esetben kis egziszte nciák túlélését, megélhetését biztosítja. Tehát itt a szervezést kellene elősegíteni, és ezeknek a szövetkezését kellene nagyobb hatékonysággal elősegíteni.
