Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz):
217 ellenzék nek kvázi vétójoga van, és jó lenne, ha ez így is maradna, és ha rajtunk áll, így is fog maradni. Más kérdés az, amit a NATOban többször felvetettek a felső szintű vezetők, hogy bizonyos egészen speciális, különleges esetekben, a 4. és az 5. cikkely alkal mazása tekintetében jó néven vennék, ha könnyebb lenne az eljárás. Nos, azt gondolom, hogy ez a kérdés, mint akkor, amikor ez így felvetődött, ma sem kizárt részünkről, de ez a törvényjavaslat nem erről szól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az i dő leteltét.) Köszönöm, majd a következő két percre tartogatom én is. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Salamon László úr, a Fidesz képviselője. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én tulajdonképpen egy apró megjegyzést szeretnék tenni Dobó László képviselőtársam felszólalásához kapcsolódva, és ezt azért teszem, mert alkotmánymódosítás kapcsán úgy gondolom, hogy azért az alkotmány szövege, szövegezése és stílusa is olyan kérdés, ami kétségtelenül nem a legfont osabb egy alkotmánymódosítás tárgyalásakor, de azért nem mellékes ügy. Dobó képviselő úr itt egy példát mondott, a járőrözés szót, ami szerepel ebben az alkotmánymódosító előterjesztésben, és azt mondta a képviselő úr, hogy ez pontatlan, pongyola kifejezés . Szeretném kicsit Dobó Lászlót pontosítani; remélem, hogy az egyetértését is elnyerem a gondolatommal. Azt gondolom, nem az a baj, hogy ez pontatlan lenne, mert lehet, hogy a járőrözés szó mint olyan, a honvédelmi törvény, különösen, mondjuk, a harci szab ályzat szövegkörnyezetében nagyon pontos és nagyon tökéletes kifejezés. A baj az - az én ízlésem szerint , hogy egy alkotmányba például szabályzati szintű kifejezéseket egyszerűen nem illik belevenni. Egy alkotmány olyan kérdésekkel foglalkozik, alapvető jogelvekről, jogintézményekről szól, amellyel a különböző alkotmányos szinten jelentkező problémákat sokkal általánosabban kell hogy megfogalmazza, vagyis nem szabad összecsúsznia különböző szintű jogi szabályozások stílusának, mert bizony ilyen különbség is van jogi norma és jogi norma között. Az alkotmány természeténél fogva, mint alapjog, tárgyánál fogva, szabályozási módszerénél fogva megkíván egy szövegkörnyezetet, amibe az a kifejezés, amire itt példaszerűen hivatkozás történt - lehet, hogy az a kifej ezés pontos, még egyszer mondom , azt gondolom, hogy az szabályzati szinten pontos lehet, de ez a kifejezés egész egyszerűen nem illik bele. Arra hívom fel tehát képviselőtársaim figyelmét, hogy ilyen szempontból is vizsgáljuk az alkotmánnyal kapcsolatos előterjesztéseinket. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Simicskó István úr, a Fidesz képviselője. DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt hiszem, amikor azt megfogalmazzuk, hogy nem hajt a tatár, nem égető problémákról van szó - hiszen az Országgyűlés az elmúlt időszakban bármikor összeült és meghozta a szükséges döntéseket , szeretném felhívni arra is a figyelmet, hogy az átrepülések és átvonulások enged élyezésének tárgykörében már ma is a kormány dönthet, tehát a jelenleg hatályos alkotmány szerint a kormány dönthet átrepülések és átvonulások engedélyezésében. Volt számos színjáték az elmúlt időszakban, hogy a parlament döntsön; ha a kormány nagyon sürgő sen akart volna dönteni, akkor már az elmúlt időszakban is megtehette volna.
