Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2160 használták. Mi a költségvetési törvényjavaslat véleményezésekor évek óta azt mutatjuk be, hogy a központi költségvetésből juttatott források reálértéke egy meghatározott évhez viszonyítva hogyan alakul. Ezek a számítások azt jelzik, hogy a kondícióromlás nem egy év terméke, hanem több mint egy évtizeden át tartó folyamat eredménye. Mindez számszerűsí tve azt jelzi, hogy 1993hoz viszonyítva a 2004re benyújtott javaslatban a központi költségvetésből származó források reálértéke 90 százalékra, a GDPből való részesdésük 18 százalékról 12 százalékra csökkent, miközben az önkormányzati feladatok köre foly amatosan bővült. Az önkormányzatok 2004. évi forrásszabályozásának kidolgozásakor a főbb célok finanszírozásának igénye a támogatásokon belül belső szerkezeti átalakítást tett szükségessé. A hiány mérséklése érdekében a támogatások nem azonos mértékben növ ekednek az egyes céloknál, néhány területen reálértékük csökken. Az intézmények működéshez nyújtott normatív támogatás a várható inflációt el nem érő mértékben növekszik. Kedvező viszont, hogy kiemelt támogatásban részesülnek az önkormányzati közszolgáltat ások színvonalát növelő beruházások - erre a miniszter úr és a miniszter asszony is utalt , az európai uniós pályázatok előkészítése és az ehhez szükséges önerő biztosítása. (9.40) Emellett a javaslat számol az önkormányzatoknál és intézményeiknél a takar ékossági, hatékonyságnövelő, valamint az önkormányzatok egyéb, saját bevételeket növelő intézkedéseivel is. Évek óta tartó folyamat, hogy a forrásszabályozás a helyi önkormányzatok saját bevételeinek növekvő hányadát veszi figyelembe a kötelező önkormányza ti feladatok, működési kiadások finanszírozásában. Ezáltal szűkülnek a saját forrás tekintetében a fejlesztési lehetőségek, várhatóan 2004ben is növekszik az önkormányzatok eladósodottsága. Az önkormányzatok szempontjából az is kedvezőtlen, hogy a közszfé ra béremeléséhez szükséges fedezetnek csak egy töredéke épült be a támogatásba; a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az inflációs hatások központi ellentételezése most is elmarad; az általános forgalmiadótörvény módosítása miatt várható áremelkedésekr e sem áll rendelkezésre központi támogatás. Egyes ágazati, szakmai törvényekben a 2004. évre megfogalmazott feladatokat - mint a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedésének kialakítása, a közétkeztetést biztosító konyhák kötelező minőségbiztosítási r endszere, a növényvédelmi feladatok, a temetői létesítmények és közművek megépítése - át kell ütemezni, halasztani kell. Az ÁSZ a 2004. évi költségvetés véleményezése kapcsán ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a jogbiztonság, a költségvetési fegyel em ellen hat az a 2002ben alkalmazott sajátos, az Országgyűlés költségvetési jogát csorbító jogtechnikai megoldás, amely az államháztartási törvény pótköltségvetésre vonatkozó előírásának alkalmazását felfüggesztette. Tisztelt Országgyűlés! Első közelítés ben a költségvetési törvényjavaslat vitájától távol esőnek tűnhet annak megemlítése, hogy alig néhány nappal ezelőtt az Állami Számvevőszék adott otthont az Országgyűlés támogatásával - amelyet ezúttal is tisztelettel megköszönök - a legfőbb állami ellenőr ző intézmények nemzetközi szervezete, az INTOSAI kormányzótanácsa ülésének és a szervezet ötvenéves működése alkalmából rendezett tudományos ülésszaknak. Az előadások és a vita ismételten rávilágítottak arra, hogy a parlamenti ellenőrző szervezetek ENSZ ke retében működő szupranacionális szervezete, az INTOSAI mindinkább együttműködő partnerévé válik a globális világot átfogó olyan kulcsintézményeknek, mint a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet és a Nemzetközi Valutaalap. Az ülésszakon az is hangsúlyozo ttan jutott kifejezésre, hogy az új évezred társadalmiszociális koordinációja nem épülhet tekintélyuralomra; visszaszorul a tradicionális államigazgatási bürokrácia is, előtérbe kerül a megújuló, modernizálódó állam korábbiaktól markánsan eltérő módszerek kel és institucionális megoldásokkal operáló szerepvállalása; mindinkább dominánssá válik a közháztartás és a magánszféra gazdasági kooperációjára támaszkodó, a stabilitási szempontokat is érvényre juttató piaci mechanizmus.
