Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - PAPP JÓZSEF (MSZP):
2145 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Napirend előtti hozzászólásom címe egy szikár szó: önkormányzatok. Mostanában nagyon sokszor elhangzik ez a szó itt a Há zban, és valószínűleg el fog hangzani a következő három napban is, hol siránkozva, hol jajveszékelve, hol felszólító módban - már amennyiben persze egy főnévnek van felszólító módja , hol megkérdőjelezve jogi, gazdasági értelmében, hol gyászbeszédként. Jo gose ez? Jogose ez az előző kormány képviselőitől? 2002 májusa óta keletkezett minden baj? Vagy az a baj, hogy nem oldottunk meg mindent, amit az elődök hagytak ránk örökül? Nézzük, mi változott! Sokszor hányták már szemünkre a 2002es önkormányzati vála sztások győztes jelmondatát: “Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!” Azt hiszem, ez a jelmondat fejezi ki legpontosabban a közalkalmazottak 50 százalékos béremelésének tartalmát. Vane ebben a Házban, aki nem tartja ezt szükségesnek? V ane ebben a Házban, aki ezt hibának vagy feleslegesnek tartja? Nem több pénzt, sokkal több pénzt kaptak a köz szolgálatában dolgozók, mert méltatlan volt a korábbi bérük ahhoz a feladathoz, amit elláttak. Magasabb szintű feladatellátásra ad lehetőséget, m indezt a polgárokért, hogy ne kerüljek a Fidesz értelmezésének hibájába: minden emberért. Mert mindenki fontos, aki adót fizet, aki szociális ellátásra szorul, aki tanít, aki tanul, aki gyógyít, aki beteg, aki zenél, aki koncertre jár, aki kormánypárti, ak i ellenzéki, vagy aki csak nyugodtan élni szeretne. 1994 óta vagyok Csorna polgármestere, van elég emlékem és rálátásom. 1998ban, a Fideszkormány első évében 500 millió forint volt önkormányzatunk támogatása a központi költségvetésből, 2002ben 700 milli ó; négy év Fideszkormányzás alatt 200 millióval nőtt. 2003ban 1 milliárd 50 millió, a nemzeti közép kormányának egy éve alatt plusz 350 millió forint. Azt mondják, feladat is járt vele? Igen. 300 milliárdot végre úgy költöttünk el az önök kormányzása utá n, hogy senki nem kérdezte, kinek a zsebébe vándorolt a közpénz. Mindenki tudja: a közalkalmazottakéba. A gondok egy része ma abból adódik, hogy keresni kell a béremelések áthúzódó hatásainak forrását a költségvetésben. De ettől még nem volt rossz a döntés , nem volt hiba, szükséges volt és helyes. Van egy személyes tapasztalatom: Európaszerte több országban jártam, és én eddig csak olyan polgármesterrel találkoztam, aki szerint nem elég az önkormányzat pénze. És nekünk, képviselő polgármestereknek mi a sze mélyes tapasztalatunk? Találkoztunke már olyan intézményvezetővel, aki azt mondta, ha több pénzt adtatok volna, azt már biztosan nem tudtuk volna elkölteni? Mi változott még? A kormány és a kormányfő viszonya az önkormányzatokhoz. Medgyessy Péter már kéts zer találkozott az önkormányzati érdekszövetségek képviselőivel. Emellett konzultál a frakcióban dolgozó önkormányzati tisztségviselőkkel. Ezek nem protokoll bájcsevegések. Nekünk, önkormányzati politikusoknak felelősségünk, hogy felmérjük azt, mi szüksége s, és összevessük azzal, hogy mi a lehetséges. Vannak ma érdekegyeztetések, és vannak az érdekegyeztetéseknek eredményei, a kormány és a kormányfő hajlandó elfogadni érveket, a szigorú feltételek között hajlandó módosítani az eredeti szándékokon. A szocial ista önkormányzati politikusok és a belügyi tárca közös sikerei azok a bejelentett változások, amelyek az előterjesztett költségvetési törvényjavaslathoz képest már megszülettek; például a normatív előirányzatok növelése, a tömegközlekedés megemelt támogat ása. Orbán Viktor királyságában az önkormányzatok nem szövetségesnek, hanem hűbéresnek kellettek, hallottuk: az önkormányzatok dolga a kormányprogram végrehajtása. (8.30) Ki kellett érdemelni az uralkodó kegyét, és lehetett támogatáshoz jutni vagy nem, kel lően hálásnak kellett lenni, lehetett bízni a következő támogatásban. Medgyessy Péter köztársaságában a kormány és az önkormányzatok szövetségesek, akiknek még vitázni is szabad, osztoznak jóban,