Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
2142 állít be a kormány a saját sikereként. De ha megnézzük az Állami Számvevőszék jelentését, akkor mit látunk abban? Az Állami Számvevőszék rámutat, hogy március óta, tavaly március óta ebben a kérdéskörben csak az Állami Számvevőszéknek volt szerepe, a földművelésügyi miniszter úr ebben a kérdésben legfeljebb annyit tett, hogy az Európai Unió ide küldött szakembereivel elment, közösen étkezett, és nagyon vitézül forgatta a villát, a kanalat és a kést is. (Derültség az MSZP soraiban.) Azt gondolom, hogy a miniszter úr korábbi kijelentését is érdemes ide idézni, korábban a miniszter úr azt mondta: csak az a tagállam fogja választani az egyszerűsített kifizeté si rendszert, amelyik nem tud felkészülni a normál kifizetési rendszer alkalmazására - végül Magyarország az egyszerűsített kifizetési rendszert választotta. Nem gondolom, hogy ez feltétlenül hiba volt, de mégis érdemes most (Az elnök a csengő megkocogtatá sával jelzi az idő leteltét.) a miniszter úr korábbi kijelentését itt felidézni. Viszont ebben a kérdéskörben óriási a bizonytalanság: nemcsak az államigazgatás, de még a gazdák sem tudják, hogy ez ténylegesen hogyan fog működni. Nagyon szépen köszönöm a f igyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ékes József frakcióvezetőhelyettes úr, MDF, “Uniós szerződések és a magyar valóság” címmel. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm, elnök úr, a szót. Mielőtt elkezdeném, én szeretném Németh Imre miniszter úrnak ajánlani, hogy nézze már meg a TAMAprojektet Dobrony térségében, Hárompatak régióban, amit fel tetszett mutatni, azt '99ben Dobrony térségében már megcsinál ták. (Dr. Németh Imre: Bocsánat, ez nem az! Az teljesen más!) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Szeretném úgy kezdeni a napirend előtti hozzászólásomat, hogy a magyar valóságban valóban az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió képviselőinek a tevékenységét is szeretném részben bemutatni, és valahol tényleg a magyar sajtóban sem a botránypolitizálást, hanem valóban ezeket a tendenciákat, amit a képviselők megpróbálnak a saját területükön képviselni, valami útonmódon reálisan bemutatni. Egyrés zt az Európai Unión belül a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztés kérdése óriási szerepet kap. A KAPreform keretén belül sikerült - egyrészt a mi nyomásunkra is - a vidékfejlesztés 2004. évi költségvetését 13 százalékra felemelni, és a valódi, igazi vidékfejlesztés kérdését, hiszen az Európai Unión belül elsősorban a kistelepülések, tanyasi világ megtartóképességének a fontosságát próbálja meg az Európai Unió hangsúlyozni. Ugyanilyen jó példa a Surján László által benyújtott módosító indítvány a 2004es költségvetéshez, amely 600 millió euró többletet fog nyújtani a csatlakozó országok számára. Nagyon fontos kérdés az egységes szociális rendszer kialakításánál, hogy kérésünkre a nyugdíjkorhatár felemelését nemzeti ügyként próbálja meg kezeltetni az Európai Unió. Ugyanilyen kérdés, Magyarország számára rettentő fontos, hiszen 2006ig körülbelül 60 milliárd forintos kiadási többletet jelentene, ha a generikus gyógyszereknek a szabadalmi rendszerét hat évről felemelnék tíz évre. Ugyanilyen fontos kér dés volt a képviselők nyomására az alkotmánymódosításban a nyelvi sokszínűség megjelenítésének a kérdése, amelyet Ebner úr adott be a néppárti frakción belül, ugyanúgy a kisebbségi jogoknak a megjelenítése, hasonlóképpen a keresztényi értékek megjelenítése , amit ugyan az Európai Parlament nem fogadott el, de az előző kettőt maximálisan támogatta, és ajánlja mint egyfajta nyelvi sokszínűségnek és a kisebbségek kérdésének a beemelését az alkotmányba. Ugyanígy sikerült a német és osztrák parlamenti képviselőkk el nagyon jó munkakapcsolatot kialakítani; sikerült befolyásolnunk a hosszú távú európai fejlesztési terveket, amiről, a magyar
