Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
212 Magyarországon alkotmányozó nemzetgyűlést hozott létre a magyar nép. Választások, demokratikus választások voltak 1945. november 4én. Hét párt indult a választásokon, a demokratikus szabályok szerint, mindegyik párt valamennyi szavazattal; a polgári indíttatású, a polgári demokrácia szerinti indíttatású pártok 83 százalékot kaptak. Az ország választóinak 93 százaléka ment el. Azok a pártok, amelyek a polgári alkotmányformát és kormányformát hirdették, és annak a szellemében hoztak törvényt: a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Radikális Párt és még néhány kisebb. Nos, ez a nemzetgyűlés, amelyiknek alkotmányozó nemzetgyűlés mandátuma volt, hozta létre azt az alkotmányt. Milyen is volt az az alkotmány? Ol yan, amit ma is szerte a világon - legalábbis sok helyen - egyetemeken tanítanak mint egy mintaszerű alkotmányt. Mivel is kezdődik? Kezdődik az egyesült nemzetek emberi jogokat kimondó nyilatkozatának a teljes felsorolásával. Tisztelt Országgyűlés és aki f igyel bennünket, ismétlem: olyan alkotmányunk van, ami példaszerűen az emberi jogok deklarálásával kezdődik. És nem arról beszélünk, hanem egy bolsevik irományról, amit aztán megbánt az egész ország, hiszen jól tudjuk - sajnálja ez az Országgyűlés is , ho gy volt Magyarországon valamikor pártdiktatúra. Sajnáljuk, hogy volt, túl is léptünk rajta - tehát akkor, tisztelt Ház, ne emlegessük, ne engedjük, hogy a kísértete itt lebegjen felettünk! (16.20) Tisztelt Országgyűlés, ha szabad költőien mondanom, sírjukb an forognak honnantól kezdve kicsodák, BajcsyZsilinszky Endrétől Nagy Ferencig és Varga Béláig és Nagy Imréig és Maléter Pálig; a forradalom szelleme és ugyanaz a demokratikus elképzelés volt. És valahogyan, tisztelt Ház, nem is tudom, hogy ne hangozzék d urvának: miért csináljuk ezt? Lustaságból hivatkozunk az 1949es XX. törvénycikkre? Vagy valamiféle más okból? Próbálom én ezt megérteni, hogy miért. Mert helytelen, pontatlan, méltatlan hozzánk, méltatlan a magyar nemzethez. És azt szeretném, ha többen tö bbféleképpen mérlegelnénk, és eljutnánk odáig, hogy ez valóban egy olyan kísértés, amin már régesrégen túl vagyunk, legalábbis 13 esztendeje, de szellemében a nemzet még régebb óta is. Tehát ennek útja, módja? Az egyik az, hogy szülessék egy egyezség, és úgy hallom, az előbb kormánypárti oldali képviselőtársam, Mécs Imre képviselő úr szavaiból mintha ezt hallottam volna ki, hogy igen, olyan alkotmányt érdemel Magyarország… - és ez a mi dolgunk, hogy ezt így mondjuk, és ha nem így mondódik, akkor a mi dolgu nk, hogy kijavítsuk a helytelen megnyilatkozásokat, és akkor létrejön majd az a konszenzus, ami méltó és megfelelő alkotmányt hoz létre. Azt, hogy ebben az órában mit tehetünk, tisztelt Országgyűlés, szerencsére nem kell nekem kitalálni, mert ugyan lett vo lna bátorságom azt mondani, mert hiszen következik mindabból, amit mondtam, és amit tetszenek érteni, hogy hogyan értelmezem a jelenséget, de Mécs Imre képviselő úr az előbb mondta, a kormányt arra kérjük, ezt így vonja vissza, és módosítsa a hivatkozást. Lehet, hogy az egész tartalom, ami az ország, Magyarország NATObeli elkötelezettségét és egyéb nemzetvédelmi elkötelezettségét illeti, lehet, hogy az utolsó szóig helyes - bevallom, azt én nem tanulmányoztam. De engem annyira - hogy is mondjam - megindíto tt az a hivatkozás, az 1949. évi XX. törvénycikk, hogy azt még fontosabbnak is tartom annál, hogy hány katona és ki merre megy, és milyen vonat és milyen repülőgép megy. Azok persze nagyon fontos kérdések, elintézzük mindennap, minden szökőévben, de az alk otmány, hölgyeim és uraim, az alkotmány, tisztelt Ház, az történelem. Így kérem, javasolom, hogy a kormány vonja vissza, azt hiszem, az a logikája, mert hiszen a kormánytól jön (Jelzésre:) , nem, a képviselő úrtól, Keleti képviselő úrtól jön. Bárki legyen i s, akitől ered, az a kérésem, ez így ne menjen tovább, hanem amikor magyar alkotmányról beszélünk, akkor az az alkotmány legyen előttünk, amelyik valóban méltó a magyar, független, szuverén országhoz. Köszönöm a meghallgatást. (Taps az ellenzéki padsorokba n.)
