Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2017 büntethető ezen az alapon, csak akkor - még egyszer mondom , ha közvetlen, erőszakkal való valamilyen fenyegetésről vagy netán magáról az erőszakról van szó. Versengő alapjogok - mondják erre képviselőtársaim, amit én elfogadok. Sőt, azt is elfogadom, hogy az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a két versengő alapjog közül az egyik alapjog védelméhez esetleg fontosabb érdek fűződik, mint a másikhoz. Csakhogy itt a két versengő alapjog közül az egyik a véleménynyilvánítás szabadsága. Úgy látszik, elmulasztott az Alkotmánybíróság arra nézve útmutatást adni, hogy mi van, ha a véleménynyilvánítás szabadsága a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joggal verseng. Magyarán: mi van akkor, ha síppal, dobbal, kereplővel akadályozunk meg embereket abban, hogy a véleményüket kifejthessék? Több példa volt rá, tisztelt képviselőt ársaim, és nem emlékszem a felháborodott és éles elhatárolódásra ellenzéki képviselőtársaim részéről, nem emlékszem arra, hogy fölháborodottan elutasították volna, hogy valakinek a véleménynyilvánítási szabadságát ilyen módon korlátozták. Bizonyára én volt am figyelmetlen. Azt azonban, hogy az az ember, aki megszervezte a véleménynyilvánítás szabadságának ilyetén módon való korlátozását, a Fidesz politikai rendezvényeinek rendszeres meghívott vendége és szónoka, sajnos tudom. Salamon képviselő úr azt mondta, hogy ha ez a törvény az Alkotmánybíróságon átmenne, bizonyára Strasbourgban kötne ki. Én emiatt nem aggódnék különösebben. Ha Strasbourgban az Auschwitzlüge megáll, akkor bizonyára ez a törvény is megállna. Herényi képviselő úr azt mondta, hogy nem érti, miért kell a magyar nemzetet egy magyarországi törvényből kiemelni. Tisztelt képviselő úr, azt gondolom, azért kell kiemelni, mert Magyarországon nemcsak a magyar nemzethez való tartozás miatti becsmérlés képezi - lehet, hogy most már óvatosabban fogalmazo k - nem büntetőjogi, hanem másmilyen, mindenesetre elítélendő cselekedet tárgyát, hanem bármely más nemzethez való tartozás is. Nagyon helyes, ha kivesszük ebből a magyar nemzetet. Ha a képviselő úr ettől megnyugszik, akkor mondhatjuk úgy, hogy a magyar va gy bármely más nemzethez is. Ez ugyan redundancia, de benne lehet hagyni, csak az a lényege a dolognak, hogy Magyarországon nem védhetem jobban a magyar nemzethez tartozás jogát és a magyar nemzethez tartozók méltóságát, mint bármely más nemzethez tartozón ak a méltóságát. Én úgy gondolom, hogy Magyarországon az a helyes, ha bármely nemzethez való tartozás jogának méltóságát védi a törvény. Fodor képviselőtársam azt mondta, hogy az izgatás a kommunista diktatúra hatalmon maradásának egy eszköze volt. Ez kéts égkívül igaz. Csak, képviselő úr, az a helyzet, hogy a kommunista diktatúrának nem volt alkotmányos alapjoga hatalmon maradni, sőt egyáltalán semmilyen joga nem volt hatalmon maradni, míg ezzel szemben az ember méltóságát megőrizni egy alkotmányos alapjog. Tehát azzal, hogy a kommunista diktatúra hatalmon maradása mint szempont nem érv az izgatás törvényben tartása mellett, egyetértünk. De hogy az emberi méltósághoz való alkotmányos alapjog védelme ezt nem indokolja, ebben már nem vagyok olyan biztos, bár - még egyszer mondom - sok tekintetben meginogtam. Eörsi képviselő úr idézte Bibó Istvánt: demokratának lenni annyi, mint nem félni. Ezt sokszor szoktuk idézni, igaza is van képviselő úrnak, hosszabban is idézte. (17.30) Csak azért az mégiscsak valahogy a B ibóidézet folytatásából is kiderül, hogy akit megfélemlítenek, és ezért fél, azt nem lehet azzal elintézni, hogy akkor te nem vagy demokrata. Éppen a mai Népszabadságban van egy rövidke glossza Bálint György 1936os írásáról, aki felháborodott azokon, aki k egyformán sajnálják a letaglózott borjút, és a mészárost, aki izomlázat kap a taglózástól. Valahogy a megfélemlítőkkel szemben a megfélemlített demokrataságának kétségbevonása, azt gondolom, ezt jelentené. Nem mondtam, hogy a képviselő úr ezt tette, csak ezt a szempontot mindig ezzel árnyalni kellene. Végezetül, hogy itt két oldal volna, akik a demokráciáról és az ennek szerves részét képező szólásszabadságról másképpen gondolkodnak, az egyik az SZDSZ és az ellenzéki pártok, a másik
