Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2007 nem ismerné azt a nagyon egyszerű tényt, amit József Attila az Eszmélet című versében úgy írt le, hogy “Ügyeskedhet, nem fog a macska egyszerre kint s bent egeret.” Nem egy politikus, nem egy politikai erő az elmúlt években Magyarországon játszott azzal a helyzettel, hogy bizonyos szélsőséges megnyilvánulásoktól nem határolódott el egyértelműen, mert tudta, hogy azok a szélsőséges gondolkodású emberek, csoportok adott esetben az ő szavazói is lehetnek. Erre utaltam az iménti megszólalásomban is, amikor egy labdarúgópályán botrányos megnyilvánulások vannak, amelyek emberek ezreit, tízezreit sértik emberi méltóságukban, akkor azt nem lehet elintézni azzal, hogy valaki nem ért a focihoz. Amikor a köztársaság miniszterelnökét Deák szülőházánál a Himnusz alatt dobálják meg, akkor azt nem lehet elintézni azzal, hogy ez azért káros, mert úgymond árt a kormányképes jobboldalnak. Erre azt kellene végre egyszer mondani, hogy ez azért káros, mert káros, és nem vállalunk vele közösséget. K öszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károlyé a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kezdünk itt belecsúszni egy olyan helyzetbe, amit jó lett volna elkerülni ebben a vitá ban. De mindegy, ha már így van, akkor beszéljünk erről is. Itt arról van szó, hogy ki fogja megmondani, vagy ki fogja meghatározni pontosan, hogy mi az a kör, amit magába foglal - és erről beszélt Salamon László a gyűlöletbeszéd kapcsán , és mi az, amit nem. Ki fogja ezt minősíteni? Hol a határ, meddig fog ez beleférni ebbe a fogalomba? Honnan mondjuk, hogy ez idáig ez, aztán innentől kezdve nem az? És ha itt az előbb Eörsi Mátyás képviselőtársam jobboldali neveket citált, akkor a baloldalról is lehet mon dani: Keller László megnyilvánulásai legalább oly mértékben kimerítik ezeket a kritériumokat, mint amit az előbb Eörsi Mátyás idézett. De ha visszamegyünk a 2002es kampány időszakáig, amikor az MSZP az akkori polgári kormány ellen egy olyan kampányt indít ott el és folytatott, amely ilyen értelmezésében szintén kimerítheti a gyűlöletbeszéd fogalmát, hiszen olyan prospektusok, olyan szórólapok jelentek meg szürkefekete alapon, hogy a kormány hazug volt, a kormány lopott, beleturkált a választópolgárok zsebé be; szóval, nagyon nehéz, olyan ingoványos területre tévedünk, ami oda fog vezetni, hogy a Btk. 269. §ának módosítása okán olyan aktuálpolitikai kérdésekbe menjünk bele, amit el kellett volna kerülni. Mi igyekeztünk is, de ez nem fog jóra vinni, és nem fo g jóra vezetni. Ez is bizonyítja azt, hogy ha ezt a törvényt elfogadjuk, akkor milyen nehezen értelmezhető helyzeteket és nehezen alkalmazható törvényt és törvényi előírásokat fog előidézni. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : E örsi Mátyásé a szó. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Úgy vélem, hogy nem haszontalan a vitának ez az eleme, amely szerintem érdekes, és én jóhiszeműen elfogadom azt, amit Salamon László ezzel kapcsolatban mond, hogy ő úgy éli meg, hogy ha ez az oldal azt mondja arra az oldalra, hogy hazudik, akkor ez gyűlöletbeszéd, Keller Lászlóra is történt hivatkozás. Én nem így érzem, de elfogadom, hogy önök ezt így élik meg, de kérem, önök is fogadják el, hogy mi is úgy érezzük, amikor szintén a kampányban, a Bokroscsomaggal kapcsolatban mi minden elhangzott, nagyon kemény kifejezések, hogy ezt úgy éltük meg, mint egy kvázi “gyűlöletbeszédet”. De azt hiszem, hogy két dologban egyetérthetünk. Az egyik az, hogy ebben a Házban vagy a Házon kívül, ami elhangzot t a pártok közötti politikai versengésben, egyik sem hasonlítható össze
