Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2002 Nem vitá s, hogy a jelenleg hatályos szöveg módosításra szorul. Erre vonatkozóan a polgári kormány kidolgozott egy javaslatot, ami pontos, egyértelmű, és kiküszöböli a jelenlegi szöveg alkalmazási és értelmezési problémáit. Kiindulópontja tehát szakmai. A jelenlegi kormány ennél többet szeretne, és javaslatának második bekezdésével 1989 és 1996 után újból kísérletet tesz arra, ami két alkalommal már nem sikerült, hiszen az Alkotmánybíróság a jogbiztonsággal ellentétesnek és a véleményszabadság indokolatlan korlátozá sának lehetőséget adó rendelkezésnek minősítette a korábbi javaslatokat. A mostani javaslat a korábbiakhoz hasonló aggályokat vet fel, kiindulópontja vélhetően politikai. A tervezet nem veszi kellő súllyal figyelembe az Alkotmánybíróság e tárgyban születet t korábbi határozatait, fogalmi szempontból hiányzik belőle a világos, gyakorlatias és közérthető szóhasználat, korábban már alkotmányellenesnek minősített meghatározások szinonimáival próbálkozik. Ennek folytán a javasolt szabályok alkalmazhatósága - haso nlóan a jelenleg hatályos szöveghez - erős kétségeket ébreszt, tehát a Magyar Demokrata Fórum ebben a formában ezt az előterjesztést bizonyosan nem fogja támogatni. Szeretném még hozzáfűzni és megjegyezni, hogy elhangzott itt az előzőekben, hogy szocialist a képviselőtársaink némelyikét majdnem meggyőzte Fodor Gábor megszólalása, ami rendkívül igényes és színvonalas volt. Azt hiszem, nem meggyőzni kell képviselőtársainkat, hanem azt a félelmet kell oszlatni, ami érezhetően bennük él egy olyan helyzettől, ami vel nem tudnak mit kezdeni, hiszen itt nem másról van szó, mint a demokráciaértelmezés különbözőségéről, alapvető különbözőségéről. Az én számomra úgy tűnik, és az vált ma világossá, hogy a parlament három pártja egészen másképp gondolkozik a demokráciáról , annak fogalmairól, mint ahogy a szocialisták ezt teszik, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a demokráciaértelmezés másképp nyilvánul meg és mást jelent az Alkotmánybíróság gyakorlatában, és mást jelent a szocialisták gyakorlatában. Én arra pró bálom biztatni és arra próbálnám rávenni szocialista képviselőtársaimat, hogy oszlassák a bennük élő félelmet. Nem lenne jó, ha a nemzetközi gyakorlattal ellentétben egy olyan törvényt fogadnánk el, ami kimondaná, hogy a Magyar Köztársaságnak egy ilyen tör vényre szüksége van. Én is egyetértek Fodor Gábor felszólalásának azon részével, hogy bizony a most hatályos törvények alapján is kezelhetőek lennének azok az abnormális helyzetek, amelyek mindnyájunkat sértenek. Csak nem szabad belemennünk abba a zsákutcá ba, hogy pótcselekvésként a jogalkalmazóra gyakorolt vagy az őt számon kérő tevékenység helyett megpróbálunk úgy törvényt módosítani, hogy egy szigorúbb törvényt hozunk, de a betartásáról vagy a betartatásáról ugyanúgy nem vagyunk képesek gondoskodni és in tézkedni. Tehát én azt gondolom, hogy itt egy alapvető szemléletváltásra lenne szükség szocialista képviselőtársainknál, és ha ez megtörténne, akkor ez a dolog összefogva talán sokkal egyszerűbben kezelhető lenne. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsor okban és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyrészt szeretném megkérdezni Herényi Károly képviselőtársamtól - anélkül persze, hogy el kezdeném védeni azt a törvényjavaslatot, amit nem támogatunk , hogy mennyiben minősül másnak egy más nemzeti csoporthoz tartozó embernek a gyalázása, mint valakinek, aki, mondjuk, a magyar nemzethez tartozik. Tehát miért baj az, ha Magyarországon valamely nemzet elleni, ami azt jelenti, hogy bármely nemzet elleni uszítás elítélendő; nem igazán értem, hogy itt mi a különbség. A másik viszont, ami miatt szót kértem: én nem gondolom azt, hogy itt úgy nézne ki a helyzet, hogy van három párt, amelyik gondolkodi k valahogy a demokráciáról, és vannak negyedikként a szocialisták, akik pedig visszatérő módon, időnként újra és újra korlátozni akarják a szólásszabadságot. Én egészen pontosan úgy gondolom, hogy van a politikai mezőben, mondjuk, két
