Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz):
1977 Parancsoljon! STOLÁR MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt konkrétan rátérnék az ajánlások pontjaira, engedjék meg, hogy néhány dolgot általánosságban fogjak össze, hiszen ezek az ajánlási pontok átfedést mutatnak. A m inisztérium képviselője a bizottsági ülésen hangsúlyozta, hogy az alapjai jók ennek a törvénynek. Igazából azért nyújtottunk be számos módosítást, mert nem egészen így látjuk. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a magyar felnőttképzési rendszert az európai folyamatokkal jobban összhangba kellene hozni. Ezzel magunk is egyetértünk, sajnálatos módon a törvényben, az előterjesztésben ez már nem mindig köszön vissza. A másik kérdés a jogorvoslat, a jogbiztonság kérdése. A harmadik az, hogy akik igénybe veszik a képzési szolgáltatást, azok számára a képzési rendszerek minőségi szolgáltatást nyújtsanak. Összességében tehát az európai folyamatokkal való összhang megteremtése és a jogorvoslat, a jogbiztonság hozható fel a módosítás indokaként. Amennyiben a bizottsági ülésen elhangzottakat mindnyájan komolyan gondoljuk és érvényesíteni akarjuk, akkor az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpontnál kialakult, jól bevált és működő regionális gyakorlatot a tervezett nyilvántartási rendszernek is meg kellene tartani a. A felnőttképzés minőségéért aggódók körében elégedettséget váltott ki a törvénytervezetnek azon új paragrafusa, amely a jogszabálysértő magatartást szankcionálja. A szankcióknak a törvényben való megjelenése különösen hatásos és pozitív előrevivő gyakor latot szülhet. A megyei, fővárosi munkaügyi központok hatáskörébe helyezendő ellenőrzésekhez és szankcionálási lehetőségekhez fűződő államigazgatási ügyintézéssel működőképes hatósági ráhatás érhető el. Megítélésem szerint a szankciók pénzügyi mértékét azo nban jól körülírtan és országosan is egységesen szükséges meghatározni. Hasonlóképpen kell az eltiltásokra vonatkozó különböző súlyú, de ezen belül azonos eseteket közös nevezőre hozni. Ezek után rátérnék az ajánlás konkrét pontjaira. Kezdjük az elsővel: i tt arról van szó, hogy az Országos Felnőttképzési Tanács összetételére tettünk egy módosító javaslatot, hogy ne csak a munkaerőpiac szereplői legyenek jelen, hiszen a minőség és az összehangolás szempontjai megkívánják, hogy a középfokú szakképzés, illetve a felsőoktatás is képviselje magát. A következő az 5. pont. Az EUigényekhez való igazodás közigazgatási szempontból nem megyei, hanem regionális szintű központok kijelölését teszi szükségessé a meglévő munkaügyi központok bázisán. Ehhez egyébként a 6., 7 ., 10., 13., 16. ajánlási pont is illeszthető, tehát ott is szerencsésnek tartanánk, ha regionális szintre emelnénk, illetve maradna a továbbiakban is. A következő ajánlási pont, amihez szólni szeretnék, a 15. pont. Indokolt a bírság kiszabásának kérdésé t árnyaltabban fogalmazni. A bruttó bevétel, a megállapított bírság alkalmasabb arra, hogy a jogtalanul felvett források és a képzésben részt vevők által befizetett díjak mértékét tükrözze. A bizottsági ülésen egyébként elég nagy vita volt erről, mert nem mindenki tartotta elegendő mértékűnek a 20 ezer forintos bírságot. Azt gondoljuk, hogy mindenképpen jó lenne, ha a kormánypártiak is támogatnák. A következő ajánlási pont a 22. Itt egy szakmai szervezet összetételéről van szó. Nem tartjuk szerencsésnek, ho gy a belterjes szakmai tanácsadó testület feleslegesen tevékenykedjen és ne érjen célt, hiszen ha a saját intézményekből kerülnek oda ellenőrzésre személyek, akkor nem biztos, hogy azt a célt érjük el, amire valójában ez a bizottság hivatott. (14.30) A 23. ajánlási pont, a véleményezési jog inkább áll összhangban a tanácsadói szerepkörrel, mint a jóváhagyási. A jóváhagyási inkább tulajdonosi szemléletet tükröz, ellentétesnek tartjuk a törvényjavaslat szellemével.
