Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
1954 átalakulást, amelyet az utóbbi évtizedbe n e téren tapasztaltunk. Sajnos, ehhez a szabályozási környezet még nem alkalmazkodott. Továbbra is lehetővé teszi, hogy a távközlési szolgáltatók magas nyereségrátákkal működve extraprofitot érvényesítsenek. A mi véleményünk, hogy a társadalmi és a techno lógiai változások eredményeként a távközlési szolgáltatás - a vezetékes és mobilszolgáltatás egyaránt - olyan tömegigénnyé vált, mint az áram- vagy a gázszolgáltatás. Éppen ezért azokhoz hasonlóan ezeket a szolgáltatásokat is oly módon kellene szabályozni, hogy lehetővé váljon a tulajdonosok számára a folyamatos fejlesztések mellett tisztes haszon érvényesítése, azonban ne adjon módon a luxuscikkeknél elfogadott extraprofit realizálására. Ez a felismerés a törvényjavaslat készítőjét nem érte el. Nem tudjuk, hogy ez abból ered, hogy a javaslat kidolgozásában részt vevő szakemberek gondolkodásában a jövőkép kialakításakor csak a régi sémák előrevetítése jelente meg, vagy azért, mert valójában a polgárokon kívül egy ilyen koncepció kialakulása nem érdeke sem a szolgáltatóknak, és úgy tűnik, a jelenlegi jogalkotási folyamatban részt vevőknek sem, akik a későbbiekben esetleg valamely szolgáltató munkatársaivá válhatnak, mint ahogy erre számtalan példa létezik. Egyes vélekedések szerint a közszolgálatból ez egy já rható útnak számít a jól fizető versenyszférába. Továbbmenve: az egyetemes szolgáltatókkal kapcsolatban ismét megjelenik a hatékony piaci verseny mint cél megvalósulása. Ugyanis a piaci verseny szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az egyetemes szolg áltatók a helyzetükkel ne élhessenek vissza, ez ne jelentsen számukra versenyelőnyt, s ennek végső soron a fogyasztók élvezik jótékony hatásait. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Nyitrai Zsolt úr, a Fidesz képviselője. (Jelzésre:) Ő nincs a teremben. Szijjártó Péter következik, szintén a Fidesz képviselője. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! (12.50) A több millió magyar állampolgárhoz hasonlóan én magam is meglehetősen sokat telefonálok, éppen ezért természetesen fogyasztóként is érdekel, hogy milyen változások várhatók jelen törvény elfogadása után a magyar hír- és távközlési piacon. Az elmúl t egy évben meglehetősen nagy érdeklődéssel figyeltem a hírközléspolitikával kapcsolatos, sokszor érdekes kormányzati kijelentéseket. Azt gondolom, hogy még egy külső szemlélő számára is feltűnt, feltűnik, hogy az informatikai és hírközlési miniszter úr n yilatkozatai milyen érdekes - mondjuk úgy - törzsfejlődésen mentek keresztül az előző egy esztendő folyamán. Első lendületében a miniszter úr – mondhatni, szokásos módon – a polgári kormányzatot marasztalta el a kialakult helyzetért, mondván, hogy az nem n ézett szembe a német tulajdonú monopolszolgáltatóval. Aztán a múlt ősztől már aktív állami szerepvállalást ígért: ha kell, állami eszközökkel kell támogatnunk az alternatív szolgáltató létrejöttét, érvelt ilyeténképpen az egyik magyar napilap hasábjain. Mú lt héten aztán a televízió főműsoridőben sugározta a Tárcatükör című vitaműsort, melyre az előbb szóló Szabó képviselőtársam is hivatkozott. Ezen programban a tárca vezetője Rogán képviselőtársammal majd' egy órán keresztül vitatkozott a most tárgyalt törv ény várható hatásairól. A vita menete lassanlassan kezdett ellaposodni, amikor is az aszimmetrikus szabályozás szükségességére került a szó. De ott van, igenis van szimmetrikus szabályozás, vetette közbe ekkor a miniszter úr. A vezetékes piacon a Matáv le sz egyedül domináns piaci szolgáltatónak minősítve. Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, ez volt az a pillanat, amikor a vita komoly szakmai magasságokat ért el. Ekkor derült ki ugyanis, hogy az IHM nemhiába foglalkoztatta szinte az öss zes nagy tanácsadó céget hírközlés témában az előző egy év folyamán sok száz millió forintért. Miniszter úr rövid kábelpiaci körképéből megtudhattuk, hogy bár ennek speciális jellegzetességei
