Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1934 előírást, s ez is gátolta, hogy tanulókat foglalkoztassanak. Sokszor lehetett panaszként hallani, hogy ugyanolyan végzettségű vállalati szakoktató nem kaphat hasonló bért, mint iskolai kollégája, mert a cég nem tudja elszámolni a költségét a hozzájárulás terhére. Fontosnak tartom ezért, hogy a vállalati szakoktatók elszámolható bérköltsége is elég jelentősen emelkedhet, így egy felsőfokú végzettségű szakoktató bérezésére például a minimálbér négy és félszerese is elsz ámolhatóvá válik. A kamarák szerepe a szakképzési törvény elfogadásakor, láttuk, növekedett, így a feladataik is növekedtek. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a feladataik ellátásához megfelelő támogatást is kapjanak. A tervezet némi fegyelemjavulá st is hozhat a rendszerbe, például az előlegfizetési kötelezettség szigorításával. A félévi elszámoláskor csak azt a támogatást lehet leírni a felgyülemlő kötelezettségből, amelyet már ténylegesen átutalnak a támogatók. Ugyanakkor ugyanez az előírás a terv ezhetőséget, a felhasználás átgondoltságát tovább javíthatja, ahogy erről ma már szó volt. (11.10) Megfelelően védelmet kapnak a támogatásból létrejött értékek, megvalósult fejlesztések. Amennyire csak lehet, ezen eszközöknél, ingatlanoknál elsősorban arra kell törekedni, hogy még akkor is, ha megszűnik a gazdasági szervezet, elsősorban a szakképzés területén hasznosuljanak, és csak végső eszközként kerülhessen sor értékesítésre. Ekkor viszont a befolyt összeg visszakerül a szakképzési alaprészbe, amelyből újból lehet ilyen fejlesztési elképzeléseket támogatni. Összefoglalva: úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat mind a kormányprogrammal, mind a kormánynak a szakképzés támogatását, fejlesztését szolgáló elképzeléseivel, törekvéseivel összhangban van, pontosít ja a szakképzési hozzájárulás teljesítésére, valamint az alaprész kezelésére és felhasználására vonatkozó előírásokat. A szakképzési hozzájárulás elsősorban a szakképzés korszerűsítését, eszközparkjának megújítását szolgálhatja, ezért nélkülözhetetlen a gy akorlati képzés finanszírozásában. Mindezért tehát a törvényjavaslatot támogatom, és bízom abban, hogy képviselőtársaim számára is elfogadható. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Ország gyűlés! Hozzászólásra következik Horváth János úr, a Fidesz képviselője. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A szakképzési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, ami előttünk van, valóban hozzáértő kezek munká ja, ahogy itt képviselőtársaim már kifejezték. Ezzel egyetértek. Hozzátenném azt is, tisztelt Ház, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetség képviselői között ez egy különösen érdeklődésre számot tartó téma. Úgy van ez, azt hiszem, a politikai szférában, hogy egyikegyik témára többet figyelünk valamilyen okból kifolyólag. Nos, itt is alapos okok nyomán többen, mélyebben belenéztünk, és szakembereket hallgattunk meg. Most már, tisztelt Ház, az elmúlt másfél óra során hallottunk rálátásokat, megjegyzéseket, ame lyekkel nagyrészt egyetértek, és jó volna, ha a végleges formát öntő törvény minél többet magába foglalna ezekből. Nem is az a szándékom ebben a fölszólalásban, hogy ezeket akár összegezzem, vagy a fő vonásokra rámutassak, hanem inkább az, tisztelt Ház, ho gy valami olyasmire emlékeztessem magunkat, az Országgyűlést és akik figyelnek bennünket, valamint azokat, akik majd végrehajtják ezt a törvényt, valami olyanra emlékeztetném magunkat, ami hiányzik, vagy legalábbis ott van talán a másik szobában, egy kicsi t leárnyékolva. Nevezetesen, arra szeretnék utalni, hogy a szakmai képzés és annak a fókuszolása, megcélzása valóban többféleképpen történhet. Vitába szállnék azzal, amit az előterjesztő és több bizottság is jelentett nekünk, hogy szakmán belül tartsuk a p énzt - körülbelül idézem , vagy hogy területen belül
