Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1920 Bár a bizottság tagjai nem mondtak le arról, hogy a részletes vita során további java slatokkal még módosítást kezdeményezzenek egyegy részterületen, az igényesen előkészített törvényjavaslatot egyhangú szavazással az általános vitára alkalmasnak tartották. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : M egadom a szót Jauernik Istvánnak, a költségvetési bizottság előadójának. (Jelzésre:) Nincs jelen. Kisebbségi vélemény is megfogalmazódott a költségvetési bizottságban, ennek ismertetésére Tóth András vállalkozott. Úgy látom, hogy ő sincs jelen, a költségve tési bizottság így akkor nem ismerteti a véleményét. A foglalkoztatási bizottság következik, Rózsa Endre képviselő úrnak adom meg a szót. RÓZSA ENDRE , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglal koztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslatot. A beterjesztésre került törvény új törvényjavaslatként jelenik meg, mivel a jogalkotásról szóló törvény megkövetel i azt, hiszen 50 százaléknál több paragrafusban van változás. Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzési támogatásnak klasszikus formái több évtizedes hagyománnyal rendelkeznek. Köztudott az, hogy már a hetvenes évek elején működött a képzési hozzájárulási r endszer. A szakképzési hozzájárulás azonban az elmúlt évek során mind célját, mind a kedvezményezettek körét tekintve többször módosult. A kor követelménye volt az, amikor a támogatási körbe bekerült a gimnáziumban folyó informatikai, illetve számítástechn ikai képzés. Az elmúlt időszak során alapvetően megváltozott a gazdasági szerkezet, a munkavállalókkal való kapcsolattartás, az oktatási intézmények és a képzési cégek, üzemek közötti kapcsolat. Ez is szükségessé teszi azt, hogy a képzés finanszírozási ren dszerét ismét tekintsük át, tegyük gyakorlatiasabbá, és ez a módosítás abba az irányba mutat. A Munkaerőpiaci Alap részeként elkülönített állami pénzalap neve képzési alapra változik. A napi realitásokhoz alkalmazkodik a törvény, amikor nem tesz különbség et a szakképzési törvény hatálya alá tartozó iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés között. A képzési alap egyharmada használható fel az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés céljaira. Bizottságunk pozití van fogadta azt a törekvést, hogy a pénzeszközből részesülhessen a felnőttképzés és az átképzés is. A felhasználás célját tekintve elsősorban azon cégek, üzemek válnak kedvezményezettekké, akik saját munkavállalóik képzésére fordítanak nagy figyelmet. Ez m indenképpen abba az irányba hat, hogy erre a területre is fognak figyelni a munkáltatók, illetve a munkavállalók. A törvény új eleme, hogy a támogatás felhasználható a felsőoktatási keretben szervezett gyakorlati képzés tekintetében is. Tisztelt Ház! Bizot tságunk megtárgyalta a módosító javaslatokat is, és véleményünk az, hogy ezekkel még gyakorlatiasabbá tehető ez a törvény. Azonban azt is megállapítottuk, hogy az elmúlt évek szomorú tapasztalata az, hogy a szakképzésbe való beiskolázás és a munkaerőpiaci igények nincsenek kellő összhangban. A képző intézményekből kikerülők száma több szakmában alatta marad a valós igényeknek. Szükség lenne jó szakmunkásokra, és vannak olyan szakmunkásaink, akik még ki tudnák képezni őket. Ellenben több képzési terület ves zendőbe mehet, amennyiben nem lépünk kellő időben. Az Európai Unióba való belépést követően továbbra is emelkedik majd a jó szakmunkások iránti igény, erre közösen kell nagy figyelmet fordítanunk. A törvény szerint a szakképzési hozzájárulás célja az iskol arendszeren kívüli felnőttképzésre, az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzés támogatására is biztosítható. Ez is az élethez való alkalmazkodás, a gyakorlatiasabbá tétel. Szintén jó az a törekvés, hogy ott legyen a pénzeszköz felhasználva, a döntés o tt szülessen, ahol vélhetően a legtöbb információ áll