Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1910 Még csak egyetlen dolgot mondanék, hogy elkészült néhány módszertani levél, ami a szakemberek számára, de s zélesebb körben is információkat hordoz, részben a rendőrség számára, a gyermekjóléti szolgálatokban dolgozók számára, részben a védőnők, gyermekorvosok számára, ami ugyanezzel a témával foglalkozik. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy sok teendő van ezzel, és még egyszer köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása szerint az idei esztendő a mozgássérültek éve. Magyarország világviszonylatban nem áll rosszul a fogyatékossággal élők sorsával való törődés terén, de európai szinten már szembeötlőek az elmaradások. Minden felelős közéleti személynek, így az országgyűlési képviselőknek is fel kell tenniük a kérdést, hogy Magyarország mennyiben tett eleget az ENSZ ama ajánlásának, hogy 2003ban minden tagállam a korábbiaknál fokozottabb an törődjön a fogyatékossággal élők sorsának javításával. Meg kell állapítanunk, hogy Magyarország nem teljesítette a javasolt ENSZfeladatot. Nálunk nem a fogyatékossággal élők éve volt a 2003. esztendő, más országokkal szemben Magyarországon nem erősödöt t, hanem gyengült a fogyatékossággal élők állami megsegítése. Tisztelt Ház! 2003ban, a mozgássérültek évében aktualitását veszítette az előző kormánynak “Az akadálymentes közlekedés fejlesztése” című beruházási programja. A program feladata a közlekedési tárcához tartozó személyszállítási közszolgáltatást végző társaságok állami támogatása volt az akadálymentesség megteremtése érdekében. Elsősorban a járműpark átalakítását támogatták. Szükséges azonban a teljes közlekedési lánc akadálymentesítése, ezért a korábbi tervek alapján a kapcsolódó létesítmények, így az állomások és aluljárók akadálymentesítését is támogatni kívánták. A 2002. évben 284 millió forint állt rendelkezésre ilyen célokra. 2003ban már csak harmadannyi összeget irányzott elő ilyen célokra a költségvetés, 100 millió forintot. Elsősorban vasúti kocsik célorientált átalakítására, a Volántársaságok akadálymentes fel- és lejutást biztosító autóbuszainak a beszerzésére fordítják ezt az összeget. A tendencia aggasztó: a közlekedés akadálymentesí tésére az idei 100 millió forint helyett 2004ben csak 45 millió forintot irányoz elő a gazdasági és közlekedési tárca. Ma nagyon lassú az akadálymentesítési program valóra válása. A költségvetési intézmények akadálymentesítésére a jelenleginél lényegesen nagyobb összegeket kellene áldozni, mivel ma a kerekesszékkel közlekedők számára csak a közintézmények 1617 százaléka közelíthető meg, azaz 8384 százalék önerőből megközelíthetetlen. Az önkormányzatok valamennyi középület akadálymentesítésére ma saját er őből nem képesek, közismert az anyagi helyzetük. Ezért fokozott állami segítség kellene ennek a célnak a teljesülése érdekében. 2004 végéig a szállodák és éttermek akadálymentesítését el kellene végezni, de a munka még 90 százalékban várat magára. (9.20) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium központilag is segíteni kívánta a szükséges átalakításokat, de az ilyen célokra szánt keretnek mindössze az egyhatodára tartottak igényt. Nagyon sok vállalkozó sajnos nem tud erről a lehetőségről, de sokan van nak várakozó állásponton, hátha az akadálymentesítés hiánya miatt kiszabott büntetés aránytalanul kevesebb lesz, mint a beruházás költsége. A versenyszféra területén már most kilátásba kellene helyezni a szankciók, büntetések vagy hátrányosabb besorolás al kalmazását, ha láthatóan nem tesznek semmit az akadálymentesítés érdekében.
