Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
1893 Azt gondolom, hogy ha valami értelmetlen, akkor arról már nem kell úgy vitatkozni, és semmilyen vita nem folytatható. Vagy értelmes, ha elolvassa az ember, vagy nem, nos, ez nem az. Volt, aki ezt észrevette a bizottságban, és volt, aki az előterjesztő részéről támogatta, volt, aki nem. Ha már itt vagyunk a vízterhelési díjnál, azért annyit hadd mondjak el, tisztelt államtitkár úr, hogy a vízterhelési díjnál és az egyéb terhelési díjnál az engedélyköteles kibocsátásnál határért ék feletti anyagok nem bocsáthatók ki, ezt környezetvédelmi államtitkárként illene ismerni. Tehát a bírság nem erre vonatkozik. Erről még ennyit muszáj volt elmondani az előző megjegyzésre. Tehát csak az bocsátható ki, ami határérték alatt van, de ez elmeg y a többi mellett, azt gondolom, az anyaghoz és a hozzászólásához hozzáfér. A 27. pontban szintén egy módosítás lett volna, ettől még a törvény úgy, ahogy van, lehet jó, és lehet rossz is. Aztán a 29. pontban, hogy miért csak a gazdálkodó szervezetek által elvezetett, és miért nem mindenki által a közcsatornán elvezetett szennyvízről van szó - lelkük rajta, hogy miért csak a gazdálkodó szervezet. Talán azért, mert a magánember, a polgár fizeti az áfát is. Ennyit az egyenlő és arányos közteherviselésről. Min t tudjuk, messze nem erről van szó. A 33. pontban szerettem volna a szennyvíziszapot is beemelni a szennyvíz mellé; nem sikerült, nem támogatták, túl vagyunk a vitán, meggyőztük egymást, illetve nem győztük meg, és valószínűleg sosem fogjuk meggyőzni egymá st, mert a dolgoknak van természetes rendjük és természetellenes rendjük. A 42. pontban, miért kibocsátó az, aki maga megoldja a szennyvíz tisztítását. Az nem kibocsátó, hiszen megoldja, nem bocsát ki sehova. Ezt próbáltam kiemelni, nem kapott támogatást. De ettől sokkal logikátlanabb az a dolog, ami a 46. pontban van. Vajon miért 10 százalékot fizet az, aki tudja bizonyítani papíron, hogy 90 százalékot elhelyez? Vajon miért nem fizet 30 százalékot az, aki tudja bizonyítani, hogy 70et elhelyez? Hogy akarju k mi bevonni az embereket, a gazdálkodókat abba, hogy ne bocsássanak ki szennyező anyagot, ha egyszer olyan kitételt teszünk, hogy csak akkor teheti meg, ha egyébként a 90 százalékot megteszi? Azt gondolom, hogy ha 80at fizet, mert 20at el tud helyezni, ez is egy előny, mert ösztönözni tudjuk arra, hogy bizony oldja meg a problémáját. Mi itt diszkriminálunk, és csak azt mondjuk, abban az esetben fizethet 10et, ha 90et egyébként elhelyez. Aztán, tisztelt államtitkár úr, hogy miről is van szó, azt gondolo m, nagyon jól mutatja a 78. pont, amikor az évet kétszer írták le, egyszerűen kiemeltem. Ezek azok a módosító javaslatok, mind a ketten tudjuk, amelyek abból erednek, hogy az ember elolvassa a törvényt, és talál benne ilyet. Ez nem bűn, nem szerkesztési hi ba, ilyen van, elüti az ember. Erre az előterjesztő képviselője azt mondta, hogy nem támogatja. Örömmel látom, hogy minden bizottság ennek ellenére azt mondta, hogy igen, és más bizottságnál támogatták. Ezt akkor sem értettük Orosz képviselő úrral, igazábó l nem volt rá magyarázat. Valószínűleg nem tetszett az a fajta levezetés, amit próbáltam ehhez adni, de az államtitkár úron is látszik, hogy nagyon nehezen viseli, ha kritika éri a munkáját. A 98. pontban érdekelne, és behelyeztük, hogy a szennyező forráso k kimaradtak. Ha van szilárd anyag, nem toxikus, akkor vajon a toxikus miért nem szerepel benne, és a szerves oldószerek miért nem? Volt egy, nem is vitánk, hanem, azt gondolom, normális tárgyalás, és akkor én Orosz alelnök úrnak igazából nem adtam meg azt a kielégítő választ, amit ott kellett volna. Mind a ketten megegyeztünk abban, hogy a rekultiváció valószínűleg nem tartozik oda. Akkor kellett volna mondanom ezt a mondatot. A rekultiváció azért nem tartozik bele, mert az a környezetterhelés ellentéte, a környezetterhelés megszüntetése vagy legalábbis a további környezetterhelés megakadályozása. Most ezt a tevékenységet egyébként környezetterhelési díjjal jutalmazni, azt gondolom, nem jó, és nem szerencsés. Még egyszer mondom, ha belegondol most az alelnö k úr, akkor belátja, hogy van egy környezetterhelés, és ha ezt a terhelést megszüntetem, ez a rekultiváció. Most mind a két dologért, a terhelésért is, meg ennek a megszüntetéséért is környezetterhelési díjat fizetni, azt gondolom, nem jó. Ezt az egy monda tot kellett volna akkor is mondanom. Akkor annyit mondtam, ahogy hirtelen ránéztem, hogy ez a rekultiváció valószínűleg nem tartozik ide. Azt gondolom, hogy valóban nem
