Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 20 (97. szám) - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
1881 Mindjárt a 4. pontban önök azt mondják ebben az eredeti javaslatban, hogy azért kellenek e zek a megoldások, mert szeretnék az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést. Tessék mondani, miről beszélünk? Önök az indokolásban azt mondták, hogy a szennyező fizess elvet szeretnék, ha érvényesülne. Az állam nem szennyez. Milyen terh et szeretnénk az államra tenni? A szennyező fizess elvet akarjuk érvényesíteni, akkor a környezetterhelő, aki szennyez, az fizet. Tehát teljesen rossz a megfogalmazás. Természetesen önök nem támogatták ezt a pontot, ezért kérem, hogy változtassák meg a vél eményüket és támogassák. Az 5. pontban azt mondják, hogy azokra a környezetterhelő anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetbe kerülnek. Ismét egy tévedés; azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek a környezetbe kerülnek, és környezetterhelést okoznak. Nem e gy olyan anyag van, amely fontos mikroelem, makroelem, tápelem. Ez benn lehet bármilyen anyagban, ez a természetbe kerülve nem biztos, hogy környezetterhelő anyag, sőt hasznos anyag lehet, tehát adott esetben tápanyagként lehet hasznosítani. Sajnálatos mód on környezetterhelő anyagnak nevezik; anyagként kellene nevezni. A 6. pontban - és az indokolásban is használják ezt a kifejezést, sőt a 19. §ban is - önök megbontják a felszíni és a felszín alatti vizeket, igazából nem tudni, hogy miért. Az, amit indokké nt elmondtak a bizottság ülésén, egyszerűen nem fogadható el. Azt mondják, mert a felszín alatti víz nem mérhető. De az mérhető, amit beleengedünk a felszín alatti vízbe, mégpedig úgy mérhető, hogy ha valaki nem tud elszámolni a szennyezőanyagával, akkor a zt vagy felszíni, vagy felszín alatti vízbe, közcsatornába, szikkasztóba, egyéb helyre vitte. Tehát az anyag tökéletesen ismerhető. Nem is értem, ha az indokolásban és a 19. §ban szerepel a felszín alatti víz, akkor innen miért kellene kihagyni, illetve m iért nem fogadják be ezt a módosítást. A 10. pontban, a levegőterhelési díjnál azt mondják, hogy a légszennyező pontforrásra szeretnék kiterjeszteni. Tessék mondani, miért csak a pontforrásra? Bármelyik energiahordozóról, amelyet felhasználunk és amely lég szennyező, lehet tudni, hogy annak az elégetése során milyen légszennyező anyagok keletkeznek. Miért csak a pontszerű szennyezőkre? Tudjuk, hogy egy liter benzin, egy liter gázolaj elégetése után - természetesen különböző felszereltségű kocsikban - milyen légszennyező anyaggal számolhatunk. (2.30) Miért csak ide? Itt jelentkezne netán az a mondat, amit szerettem volna kijavítani, hogy az állam és a szennyező közötti arányos teherviselés. De ez nem arányos teherviselés! Az állam van, akitől átvállalja, és va n, akitől nem. Ezért nem szennyező elv. Azt gondolom, hogy nemcsak a pontforrásra, hanem mindenre ki kellene terjeszteni. A 12. pont egyszerű módosítás lett volna, de nem támogatták. Ez nem annyira lényeges, mert szövegmódosítás. A 15. pontban, azt gondolo m, rossz a megfogalmazás. Szerettem volna úgy kiegészíteni, hogy érthető legyen. Sajnálatos módon ez sem kapott támogatást. Itt jön a 17. pont, ahol megint csak megjelenik, hogy a vízterhelési díjat a felszíni és a felszín alatti vizekbe engedjük bele. Vol t egy indoklás, hogy nem az a lényeg, hogy mit engedek bele és hová, hanem hogyan. Ez meg is mosolyogtatta a bizottságot. Azt gondolom, nem a hogyan a kérdés, hanem az, hogy mibe és mit, levegőbe, vízbe, talajba, és mit helyezek oda, tehát milyen szennyezé st okozok ezekben a környezeti elemekben. Látom, elnök úr, hogy az időm le fog járni, úgyhogy még egyszer jelentkezem majd, mert több módosító indítványom van. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Sajnos az idő természete ez, hogy lejár előbbutó bb. Az államtitkár úr kért szót. Kis Zoltán államtitkár úré a szó.
