Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSIHA JUDIT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
163 házban, amely már nem felel meg az alapító okirat rendelkezéseinek. Ezért fontos szabálya a törvényjavaslatnak, hogy kellő időt hagyva rá, át kell tekinteni, hogy a társashá z alapvető viszonyai hogyan alakultak, és ahol szükséges, az alapító okiratot a valósághoz kell igazítani. Itt kell rögzíteni az elővásárlási, előbérleti jog létesítésének feltételeit is, megszüntetve az eddigi jogbizonytalanságot. E rendelkezések azonban nem önmagukért valók. Az alapító okirat adatai az ingatlannyilvántartásban szerepelnek, és az ingatlannyilvántartás közhitelessége és megbízhatósága javul e rendelkezés végrehajtásától. A másik fontos dokumentum - erről is esett már néhány szó - a szerve zeti és működési szabályzat. Csak az utóbbi években döbbent rá sok társasházi közösség, hogy ez milyen fontos, és a rossz vagy hiányos szmsz mennyi vitát, pert indukál. Ezért a javaslat nagy teret szentel ezen szabályzat kellékeinek azzal az ajánlással, ho gy a közösségek szabályozzanak benne mindent, ami a tulajdonostársak között vitára adhat okot. Az egyszerűbb döntéshozatal érdekében egyes, korábban az alapító okiratban szabályozott rendelkezéseket a javaslat az szmszbe helyezi át, ezzel is könnyítendő a döntéshozatalt. Régi igényt fogalmaz meg az a lehetőség, hogy az szmsz előírhatja, hogy az épületben lakást, illetve annak jogcímét a közös képviselőnek be kell jelenteni. Ha a közösség úgy dönt, hogy ezt nyilvántartja, ezt megteheti, így lehetővé válik a mozgás figyelemmel kísérése, adott esetben a közösköltséghátralék behajtása a mulasztó tulajdonossal, bérlővel vagy lakáshasználóval szemben. Ugyancsak sok feszültséget okozó helyzetre kínál megoldást a javaslat akkor, amikor részletes szabályokat állapí t meg a közös költség megfizetésére. Ennek módja is a közösség döntésén múlik, ő határozhatja meg például a közös költség megfizetésének a tulajdoni hányadtól való eltérítését - tehát ez az az orvosság, amikor valaki a közösség engedélyével kevesebb közös költséget fizethet, mint más , a felújítási alap képzése esetén a hozzájárulás mértékét és sok minden egyebet. A javaslat egyben meghatározza a közös képviselők feladatait a közösköltséghátralék megfizettetése érdekében. Esett már szó arról, hogy milyen fontos a házirend megalkotása, illetve törvényi szabályozása. Ne felejtsük el, hogy a házirend meghozatala ugyancsak a közösség döntését igényli. Olyan kérdéseket szabályozhatnak benne, mint például az azzal járó tevékenység végzésének szabályai, építésis zerelési munkák végzésének feltételei és minden olyan kérdést, amely a lakhatás nyugalmát szolgálhatja. Számtalan konfliktus és per forrása a közgyűlés összehívása, lebonyolítása, az ott hozott határozatok nyilvántartása, végrehajtása, értelmezése és betar tása. Fontos, hogy a közös képviselő, illetve a számvizsgáló bizottság feladat- és hatáskörét az szmszben minél pontosabban körülírják; ezzel későbbi vitákat lehet megelőzni. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely döntéshez a tulajdonostár sak mely hányadának egyetértő szavazata szükséges. Részletesen szabályozza a közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, határozathozatalának módját, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését, s ugyanakkor rugalmasabbá teszi azt. Mindezek a rendelkezések az egyértelműséget, a pontosságot szolgálják, ugyanakkor egyszerűbbé is teszik a működést. Igen részletes szabályokat tartalmaz a javaslat a ház munkaszervezeteinek hatáskörét, feladatait és felelősségét illetően. Kiemelkedő fontosságúnak tartom azt az új szabályt, hogy tulajdonosváltozás esetén a közös képviselő köteles tájékoztatást adni a új tulajdonos részére az esetleges közösköltséghátralékokról, tartozásokról vagy ennek hiányáról, így már az adásvételi szerződés megkötése előtt tisztában lehet a lee ndő új tulajdonos a lakástulajdon esetleges terheivel, amelyek a tulajdoni lapon nem szerepelnek, de attól még terhek. Régi problémát old meg az a rendelkezés, amely előírja, hogy az éves elszámolás során a közös képviselő a tulajdonostársankénti részletez ésen túl a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti részletezésben is köteles elszámolni. Sok bizalmatlanságot és
