Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSIHA JUDIT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
161 Ezért engedtessék meg, hogy egyetlenegy kérdést felvessek a kisebbségi vélemény előadójaként. Például gondolte valaki arra, hogy a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a majdan megalkotandó törvény hatálybalépéséig már bejeg yzett társasház közgyűlése határozatával a szervezeti és működési szabályzatot meg kell hogy alkossa, vagy ha már ilyennel rendelkezik, akkor azt a törvény rendelkezésével összhangba kell hoznia. És a társasházi közösségnek ez a döntése minden esetben ügyv édi ellenjegyzésre szorul. Tehát a terhekre is kellene gondolni, ami e törvényjavaslat nyomán a társasházi közösségekre fog hárulni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlé s! Most a vezérszónoki felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben. Közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Csiha Juditnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólaló képviselőnek. DR. CSIHA JUDIT , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Mint a miniszteri expozéból hallhattuk, a tárgyalandó törvényjavaslat egy ambiciózus program részeként került elénk. A Magyar Szocialista Pá rt választási programja és maga a kormányprogram is nagyobb lendületet kíván adni a lakásépítésnek, de ugyanolyan fontosnak tekinti a meglévő lakásállomány biztonságos működtetését és fenntartását is. Magyarországon ma mintegy 4 millió lakás van. E lakások jelentős részben rekonstrukcióra szorulnak, és ahhoz, hogy belátható időn belül a lakásállomány színvonala érdemben javítható legyen, évi 3040 ezer új építésű lakásra van szükség. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, a politikai ciklusokon átívelő időtávra szóló program kidolgozása vált szükségessé. Ezért született meg röviddel a kormányalakítás után az a döntés, hogy 15 évre szóló nemzeti lakásprogramot kell kidolgozni, melynek fő irányaiban konszenzus teremthető a politikai erők és a társadalom egésze között. Ör ömmel hallottam a bizottsági kisebbségi előadóktól, hogy magával a törvényjavaslattal nincs semmi bajuk, hiszen egyetlen kifogásolt szabályára nem mutattak rá. Senki nem vitatta a program szükségességét sem. A programtervezet ez év elejére elkészült, és mi ntegy fél éven át társadalmi vita keretében gazdagodott. Véglegesítése ezekben a napokban zajlik. Egyetértek miniszter asszonnyal abban, hogy ahhoz, hogy a program a jövő év elején érdemben elindulhasson, egy erre koncentráló jogalkotási munkára is szükség van. A megalkotandó törvényeket miniszter asszony ismertette. E javaslatok, mint hallottuk, folyamatosan kerülnek elénk, a mai nappal kezdjük a talán legfontosabbat, a társasházakról szóló törvény megtárgyalását. Okkal vethető fel: miért nem várta meg a j ogalkotás a nemzeti lakásprogram legalább kormány általi elfogadását? A válasz nagyon egyszerű, a parlament őszi ülésszaka mindig zsúfolt, az adó- és költségvetési törvények vitája nagy energiákat köt le. Szeretnénk e folyamatot nem megzavarva, mégis folya matosan megtárgyalni a lakhatáshoz kapcsolódó törvényeket. És amint már említettem, ez azért szükséges, hogy valóban el tudjon indulni a program a jövő évben. A társadalmi viták bizony azt mutatják, hogy az emberek ezt már nagyon várják. Gyimesi képviselőt ársam az iránt érdeklődött, hogy vajon hol folyt ez a társadalmi vita. Ha visszagondolnak az elmúlt fél évre, a lakhatással kapcsolatos sajtóhíradásokra, azokból elég világosan kiderült, hogy valamennyi érdekképviseleti szervezet és társasházi közösségek, szakmai szervezetek szerveztek konferenciákat. Ezenkívül rendszeresen - számot nem tudok pontosan mondani, mert én magam nem vettem részt, csak körülbelül 80on - közös képviselők közösségében és konkrét egyedi társasházi közgyűléseken magam is jó néhány tucaton részt vettem. Ezt azért is lehetett megtenni, mert több millióan laknak társasházakban és lakásszövetkezetekben. A működésüket szabályozó törvények részben elavultak, ma már igazán nem alkalmasak a bennük szabályozott életviszonyok zökkenőmentesség ének biztosítására. Ez bizony, Gyimesi képviselőtársam, az egyik indoka a törvényjavaslat benyújtásának. Arról már nem is
