Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁDI LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
157 gazdasági társaságnál jóval nagyobb gazdálkodási tömeget tudnak felmutatni, a könyvviz sgálat mint lehetőség kerüljön megfontolásra, a számvizsgáló bizottságnál pedig a szakmai követelmény és a felelősség kérdése kerüljön meghatározásra. Ezzel együtt a költségvetési bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a törvén yt. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi vélemény előadója Mádi László képviselő úr. Öné a szó. MÁDI LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottsá g kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságban 12 képviselő azon a véleményen volt, hogy jelen formájában nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot, amely mögött sok olyan érv is me ghúzódik, amelyet részben Balla képviselő úr is elmondott. Ugyanakkor látni kell, miután miniszter asszony az expozéjában említette, hogy a lakástámogatások 10 százalékkal növekednek, hogy ez a polgári kormány által hozott intézkedések következtében van íg y, és azért nem nő jobban, mert ez a kormány olyan intézkedéseket hozott mind a bérlakásépítés, mind a kamattámogatás körében, amely a további növekedés tekintetében visszaveszi a lehetőségeket az otthonteremtés kapcsán, miközben január 1jétől az adókedve zmény eltörlése vagy drasztikus csökkentése és további kamattámogatáscsökkentési intézkedések is szerepelnek a kormány elképzelései között. Nagyon fontos az a kérdés, hogy a törvénynek a hosszú távú koncepcióval együtt, a többi törvényhez kapcsolódóan kel lene a parlament asztalán hevernie; akkor lenne mód igazából érdemleges és alapos szakmai vitára. Ugyanakkor a törvénynek van egy óriási hiányossága, ami miatt egyébként nem is kerülhetne a parlament asztalára, nevezetesen nincsen mellette hatástanulmány. Nem vagyunk tisztában azzal, hogy például az egyik legfontosabb intézkedés, amely bizony több tízezer lakó helyzetét nehezítheti meg, esetleg azt eredményezheti, hogy megszűnik lakástulajdonos lenni, nevezetesen a jelzálog kiszabásának a lehetősége és ezál tal a lakástulajdon elvesztése vajon hány embert fenyeget e törvényjavaslat beterjesztését követően. Nem tisztázott az sem, a költségvetési bizottságban rákérdeztünk, hogy a jövő évi adótörvényváltozások milyen kihatással bírnak a lakásfelújításokra vonat kozóan. Ugyanis a törvény nem titkolt célja az lenne, hogy lehetővé tegye a lakásfelújítások minél rugalmasabb megvalósulását, ám ha az adótörvények, az energiaköltségek növekedése az építőanyagok árának növekedését eredményezi, akkor az emberek január 1j e után bizony nagyon sokan meg fogják gondolni, hogy egyáltalán belefogjanake lakásfelújításba és lakáskorszerűsítésbe. A kisebb módosításokról szóltunk. Itt látni kell, hogy például a szociális megfontolások sokat emlegetett ígéretével szemben a bérlaká sépítés vonatkozásában drasztikus visszalépés történt a polgári kormányhoz képest: lényegében lefeleződött az a költségvetési keret erre az évre, amelyet a polgári kormány a bérlakásépítésre fordított. Ez az összeg 20, illetve 22 milliárd volt 2001ben és 2002ben, ma pedig 10 milliárdra csökkent, amelyet a kis Medgyessycsomagban tavasszal még 1 milliárddal csökkentett a szocialista kormány. A Lakáshivatal megalakulását, ami most a napokban történt meg, pozitív várakozással szemléljük, amely végül is e bet erjesztés előkészítését is felvállalta. Látni kell ugyanakkor, hogy a polgári kormánnyal ellentétben a szocialista kormány idején az egész lakáspolitika lényegében pusztán államigazgatási üggyé silányul. Nagyon szerencsétlen az, hogy a szocialista kormány nem ismeri fel ennek közgazdasági, gazdaságpolitikai jelentőségét, és nem is kezeli ezt a súlyának megfelelően, bár a közgazdászok körében egyetértés volt abban, hogy az elmúlt néhány év gazdasági növekedését két motor hajtotta: az egyik a fogyasztás motor ja, a másik pedig az építőipar
