Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A társasházakról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
150 A Medgyessykormány egy kormánymegbízottat jelölt ki arra a feladatra, hogy előkészítse, elkészítse a nemzeti lakásprogramot. A program elkészült, ezt társadalmi vitára bocsátotta a kormánymegbízott asszony, és a társadalmi vit a lezárását követően most folyik annak a feldolgozása, amely rövidesen a kormány elé kerül. Azonban a nemzeti lakásprogram elfogadását megelőzően sem volt a Medgyessykormány tétlen. A múlt év végén megemeltük a lakásépítési kedvezmény összegét, lehetővé t ettük annak megelőlegezését a fiatalok részére. Növeltük a lakástakarékpénztárakban előtakarékoskodó családoknak nyújtott állami támogatás mértékét, változtattunk a lakáshitelezés feltételrendszerén. A Széchenyitervben szereplő lakásprogramot kisebb módo sításokkal folytatjuk. A Belügyminisztériumban már megjelent a következő lakáspályázati program az önkormányzatok bérlakásépítésének támogatására, amelyben szerepel a panel lakóépületek energiatakarékossá átalakításának támogatása, a városrehabilitáció tám ogatása, a közművesített építési telkek kialakításának támogatása, egyházi lakóingatlanok korszerűsítésének és felújításának támogatása, az egycsatornás gyűjtőkémények - amit termoforkéménynek is neveznek - felújításának támogatása. Világosan látható tehát , hogy a Széchenyitervben szereplő lakáspályázatok folytatódnak, sőt két újabb programot indítottunk e tekintetben. (10.00) A pályázati kiírások módosításai elsősorban az állami pénzek ésszerű és hatékony felhasználására törekedtek. A kormány által meghat ározott feladatok összetettek, és ezek elengedhetetlenné tették azt, hogy megfelelő szervezeti keretek kialakítására is sor kerüljön. Az építész szakma már az ÉVM megszűnése óta igényli azt, hogy legyen egy új szervezet ennek a feladatnak az ellátására. En nek az igénynek, és a szakmai feladatok magasabb színvonalú ellátásának szem előtt tartásával döntött úgy a kormány, hogy szeptember 1jétől létrehozta az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalt, amely országos szervezetként a lakás- és építésügyi stratégia i célok megvalósítását végzi. A hivatal létrehozása jelentős hozzájárulás az egységes szakmai irányítás megteremtéséhez, a lakás- és építésügyhöz tartozó szakterületek hatékonyabb képviseletéhez. Tisztelt Országgyűlés! Annak érdekében, hogy a kormányprogra mban, a nemzeti lakásprogramban meghatározott feladatok végrehajtása megkezdődjék, az abban vállalt lakáscélú támogatásokhoz az állampolgárok könnyen és gyorsan hozzájussanak, a lakásjogi rendelkezéseket még az idén át kell alakítani. A lakásjogi törvények közül a társasházról szóló törvény kapcsolódik a legszorosabban a meghirdetett állami támogatásokhoz, ezért ezt a törvényt terjesztjük először a tisztelt Országgyűlés elé azért, hogy minél előbb hatályba léphessen. Rövid időn belül, ugyancsak az őszi ülés szakban kívánjuk önök elé terjeszteni az önálló lakásszövetkezeti törvény tervezetét, majd a jövő év első felében mindezekhez kapcsolódóan az építésügyi és ingatlannyilvántartási törvények javaslatait. Mindeközben foglalkozunk egy új lakbértámogatási ren dszer kidolgozásával is. Ebből is látszik, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormány koncepciózusan, a lakás és lakhatás valamennyi területét, az építésügyet is beleértve komplexen foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, és koncepciózusan, szisztematikusan minden eg yes törvénymódosítást, illetve új törvény megalkotását ide fogjuk hozni a közeljövőben az Országgyűlés elé. Tisztelt Országgyűlés! A társasházról szóló törvényjavaslat szabályai között új rendelkezés, hogy az alapító okirat már kizárólag a tulajdonjogi hel yzet szabályozását, az ehhez kapcsolódó ingatlannyilvántartási adatot, jogot, tényt, valamint a közösség új nevét tartalmazza. Ez egy nagyon fontos változtatás. A tulajdonjogi viszonyokat nem érintő minden más közös kérdésről a közösség szervezeti és műkö dési szabályzatában kell rendelkezni. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy a szervezeti és működési szabályzattal nem rendelkező társasházak fenntartása jelenti az egyik legnagyobb gondot és problémát. Ezért a tervezet szerint a hatlakásosnál nag yobb társasházak kötelesek megalkotni a saját szervezeti és működési szabályzatukat. Azt mutatta a tapasztalat, hogy azoknál a több lakással rendelkező házaknál, ahol nem volt ilyen szabály, hihetetlenül sok jogvita keletkezett, ami utána hosszú procedúrát , jogi eljárást igényelt, és
